Képviselőházi irományok, 1910. III. kötet • 43-72. sz.

Irományszámok - 1910-54. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése az országgyüléshez a rákosszentmihály-rákospalotai villamos helyi érdekű vasutvonal engedélyezése tárgyában

54. szám. , 307 az alapnak különösen egyenetlen ülepedése, csúszása — illetőleg elmozdulása, alácsuszása, felázása vagy felfagyása be ne állhasson. Mindezen követelmények szemmel tartásával az alapozások módja és mélysége minden egyes esetben — a terep- és talajviszonyoknak és a még egyébként figyelembe jövő körülményeknek, valamint egyes műtárgyakat és építményeket illetőleg az azokra nézve netalán más helyen külön előirt vagy előírandó feltételeknek megfelelően — az alapgödrök kiemelése és a felmerülő szükséghez képest esetleg a munkák végrehajtása közben fog megállapittatni. E tekintetben azonban határozottan kiköttetik, hogy a nőtt talajba O80 mé­ternél kisebb mélységre lenyúló alapozást csak fagyálló kőzeten szabad előállítani, továbbá — még legkedvezőbb viszonyok és legjobb minőségű talaj mellett is -— csak azon különleges esetekben, mikor az illető falak minden oldalról kellően széles ós a terep színvonalától mérve legalább 080 m. magas feltöltéssel teljesen körülfogva, illetőleg védve vannak. Az összes áteresztők és hidak, támasztó- és bélésfalak stb. mindennemű falazatainak előállításához kizárólag csakis román vagy — az esetről-esetre történő megállapításhoz, illetőleg elrendeléshez képest — portlandcement, homok és viz megfelelő arányú keverésével készítendő vízálló habarcsot szabad használni. A vastartószerkezetű és vasbeton műtárgyakra vonatkozó mindazon ada­tokat, melyek arra a czólra szükségesek, hogy a hidtörzskönyvek az érvény­ben álló, vagy netalán még kiadandó szabályzatoknak ós rendeleteknek meg­felelőleg elkészíthetők legyenek, tartozik az engedélyes a tényleges kivitellel mindenben megegyezően összeállítani és a felülvizsgálati műveletekkel együtt — mint ezek kiegészítő mellékleteit — felterjeszteni. Utszabályozások, utáthelyezések ós útátjárók felépítménye, az eredeti út felépítményének megfelelően állítandó elő. Oly utaknál pedig, melyek kavi­csolva egyáltalában nincsenek, az útátjárók mindkét sinszáltól számítandó 8 — 8 m. hosszúságban 15 cm., azon túl pedig 10 cm. vastagságban kavi­csolandók. Egyes fóntosabb útátjárók — az esetről-esetre megállapítandó mér­tékben — kőburkolattal látandók el A vasút által érintett telepek utczaterületein vezetett vonalrészeken a kétvágányú átmenő vonal mentén az igénybe vett utcza kocsipályája egész szélességében, a hurokvágányban pedig a pályatest a talpfa szélességében makadámszerűen készített és hengerelt burkolattal látandó el, kivéve az átmenő vonalnak a m. kir. államvasutak istvántelki lakótelepén áthaladó részét, melynél mindegyik vágány részére 32—32 m. széles alépitményes makadámburkolat létesítendő. Az állomási hozzájáró utak — a mennyiben a közigazgatási bejárásról vagy esetleges pótbejárásokról felvett jegyzőkönyvek és az azokat helyben­hagyó vagy később kiadandó ministeri rendeletek egyes hozzájáró utakra nézve eltérő megállapításokat nem tartalmaznának, — valamint az állomási fensikon kocsiközlekedésre szolgáló területek 0­15 m. vastag kőalappal és 0-10 m. vastag kavicsboritással létesítendők. Az állomások előtereinek, illetőleg kezelési területeinek és rakhelyeinek azon részei, melyek kocsiközlekedésre nem szolgálnak, rendszerint 10 cm. vastag kavicsróteggel boritandók. Az őrházi fensikok, valamint a vontatási telepeknek vágányzatok és épít­mények által el nem foglalt részei 5 cm. vastag kavicsboritással látandók el. Az állomásokon, a fensiknak és különösen a vágányok beágyazásának szárazon tartására, a szükséghez képest szabványszerű szivárgók létesítendők. ' 39*

Next

/
Oldalképek
Tartalom