Képviselőházi irományok, 1910. III. kötet • 43-72. sz.

Irományszámok - 1910-49. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése az országgyüléshez a drávavölgyi h. é. vasut engedélyezése tárgyában

170 49. szám. alapnak, különösen egyenetlen ülepedése, csúszása, illetőleg elmozdulása, alá­mosása, felázása vagy felfagyása be ne álhasson. Mindezen követelmények szemmel tartásával az alapozások módja és mélysége minden egyes esetben — a terep és talajviszonyoknak és a még egyébként figyelembe jövő körülményeknek, valamint egyes műtárgyakat ós építményeket illetőleg az azokra nézve netalán más helyen külön előirt vagy előírandó feltételeknek megfelelően az alapgödrök kiemelése és a felmerülő szükséghez képest esetleg a munkák végrehajtása közben fog megállapit­tatni. E tekintetben azonban határozottan kiköttetik, hogy a nőtt talajban 0-80 méternél kisebb mélységre lenyúló alapozást csak fag} 7 álló kőzeten sza­bad előállítani, továbbá — még legkedvezőbb viszonyok és legjobb minőségű talaj mellett is — csak azon különleges esetekben, mikor az illető falak minden oldalról kellően széles és a terep színvonalától merre legalább O80 méter magas feltöltéssel teljesen körülfogva, illetőleg védve vannak. Az összes áteresztők és hidak, támasztó- és bélésfalak stb. mindennemű falazatainak előállításához kizárólag csakis román vagy az esetről-esetre történő megállapításhoz, illetőleg elrendeléshez képest, portiandczement, homok ós viz megfelelő arányú keverésével készítendő vízálló habarcsot szabad használni. A vastartószerkezetű és vasbeton műtárgyakra vonatkozó mindazon ada­tokat, melyek arra a czélra szükségesek, hogy a hidtörzskönyvek az érvény­ben álló, A^agy netalán még kiadandó szabályzatoknak ós rendeleteknek megfelelőleg elkészíthetők legyenek, tartoznak az engedélyesek a tényleges kivitellel mindenben megegyezően összeállítani és a felülvizsgálati művele­tekkel együtt — mint ezek kiegészítő mellékleteit — felterjeszteni. Utszabályozások, utáthelyezések és útátjárók felépítménye, az eredeti ut felépítményének megfelelően állítandó elő. Oly utaknál pedig, melyek kavi­csolva egyáltalában nincsenek, az útátjárók mindkét sinszáltól számítandó 8 — 8 méter hosszúságban 15 cm., azontúl pedig 10 cm vastagságban kavi­csolandók. Egyes fontosabb útátjárók — az esetről-esetre megállapítandó mértékben — kőburkolattal látandók el. Az állomási hozzájáró utak — a mennyiben a közigazgatási bejárá­sokról vagy esetleges pótbejárásokról felvett jegyzőkönyvek és az azokat helybenhagyó vagy később kiadandó ministeri rendeletek egyes hozzájáró utakra nézve eltérő megállapításokat nem tartalmaznának, valamint az állo­mási fönsikon kocsiközlekedésre szolgáló területek 0*15 méter vastag kőalappal és 015 méter vastag kavicsboritással létesítendők. Az állomások előtereinek, illetőleg kezelési területeinek és raktárhelyei­nek azon részei, melyek kocsiközlekedésre nem szolgálnak, rendszerint 10 cm. vastag kavicsróteggel boritandók. Az őrházi fensikok, valamint a vontatási telepeknek vágányzatok és építmények által el nem foglalt részei 5 cm. vastag kavicsboritással látan­dók el. Az állomásokon a fensíknak ós különösen a vágányok beágyazásának szárazon tartására a szükséghez képest szabványszerű szivárgók létesítendők. Minden állomáson kert számára legalább 400 m 2 ós minden egyes állo­mási és vonalőrháznál szintén kertnek legalább 1000 m 2-nyi, a czélra alkal­mas fekvésű és minőségű földterület beváltandó, illetőleg kisajátítandó. Az állomási kertek abban az esetben, ha azok a terv szerinti helyen nem esnek vizenyős, mocsaras vagy ár-, illetőleg belvizterületekre, feltöltetlenül hagy­hatók, de a szükséghez képest termőfölddel boritandók.

Next

/
Oldalképek
Tartalom