Képviselőházi irományok, 1910. III. kötet • 43-72. sz.
Irományszámok - 1910-49. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése az országgyüléshez a drávavölgyi h. é. vasut engedélyezése tárgyában
170 49. szám. alapnak, különösen egyenetlen ülepedése, csúszása, illetőleg elmozdulása, alámosása, felázása vagy felfagyása be ne álhasson. Mindezen követelmények szemmel tartásával az alapozások módja és mélysége minden egyes esetben — a terep és talajviszonyoknak és a még egyébként figyelembe jövő körülményeknek, valamint egyes műtárgyakat ós építményeket illetőleg az azokra nézve netalán más helyen külön előirt vagy előírandó feltételeknek megfelelően az alapgödrök kiemelése és a felmerülő szükséghez képest esetleg a munkák végrehajtása közben fog megállapittatni. E tekintetben azonban határozottan kiköttetik, hogy a nőtt talajban 0-80 méternél kisebb mélységre lenyúló alapozást csak fag} 7 álló kőzeten szabad előállítani, továbbá — még legkedvezőbb viszonyok és legjobb minőségű talaj mellett is — csak azon különleges esetekben, mikor az illető falak minden oldalról kellően széles és a terep színvonalától merre legalább O80 méter magas feltöltéssel teljesen körülfogva, illetőleg védve vannak. Az összes áteresztők és hidak, támasztó- és bélésfalak stb. mindennemű falazatainak előállításához kizárólag csakis román vagy az esetről-esetre történő megállapításhoz, illetőleg elrendeléshez képest, portiandczement, homok ós viz megfelelő arányú keverésével készítendő vízálló habarcsot szabad használni. A vastartószerkezetű és vasbeton műtárgyakra vonatkozó mindazon adatokat, melyek arra a czélra szükségesek, hogy a hidtörzskönyvek az érvényben álló, A^agy netalán még kiadandó szabályzatoknak ós rendeleteknek megfelelőleg elkészíthetők legyenek, tartoznak az engedélyesek a tényleges kivitellel mindenben megegyezően összeállítani és a felülvizsgálati műveletekkel együtt — mint ezek kiegészítő mellékleteit — felterjeszteni. Utszabályozások, utáthelyezések és útátjárók felépítménye, az eredeti ut felépítményének megfelelően állítandó elő. Oly utaknál pedig, melyek kavicsolva egyáltalában nincsenek, az útátjárók mindkét sinszáltól számítandó 8 — 8 méter hosszúságban 15 cm., azontúl pedig 10 cm vastagságban kavicsolandók. Egyes fontosabb útátjárók — az esetről-esetre megállapítandó mértékben — kőburkolattal látandók el. Az állomási hozzájáró utak — a mennyiben a közigazgatási bejárásokról vagy esetleges pótbejárásokról felvett jegyzőkönyvek és az azokat helybenhagyó vagy később kiadandó ministeri rendeletek egyes hozzájáró utakra nézve eltérő megállapításokat nem tartalmaznának, valamint az állomási fönsikon kocsiközlekedésre szolgáló területek 0*15 méter vastag kőalappal és 015 méter vastag kavicsboritással létesítendők. Az állomások előtereinek, illetőleg kezelési területeinek és raktárhelyeinek azon részei, melyek kocsiközlekedésre nem szolgálnak, rendszerint 10 cm. vastag kavicsróteggel boritandók. Az őrházi fensikok, valamint a vontatási telepeknek vágányzatok és építmények által el nem foglalt részei 5 cm. vastag kavicsboritással látandók el. Az állomásokon a fensíknak ós különösen a vágányok beágyazásának szárazon tartására a szükséghez képest szabványszerű szivárgók létesítendők. Minden állomáson kert számára legalább 400 m 2 ós minden egyes állomási és vonalőrháznál szintén kertnek legalább 1000 m 2-nyi, a czélra alkalmas fekvésű és minőségű földterület beváltandó, illetőleg kisajátítandó. Az állomási kertek abban az esetben, ha azok a terv szerinti helyen nem esnek vizenyős, mocsaras vagy ár-, illetőleg belvizterületekre, feltöltetlenül hagyhatók, de a szükséghez képest termőfölddel boritandók.
