Képviselőházi irományok, 1910. I. kötet • 1-36. sz.

Irományszámok - 1910-26. Szabó István (nagyatádi) és társai válaszfelirati javaslata

494 26. szám 26. szám. Válaszfelirati javaslat. Császári és királyi apostoli Felség! Legkegyelmesebb Urunk! Felséges Urunknak a trónbeszédben irántunk megnyilatkozott kegyelmét alattvalói hűséggel ós a magyar nemzet hagyományos loyalitásával fogadjuk. Királyunk iránt érzett hódolatteljes tiszteletünk és a nemzet iránti kötelességünk késztet bennünket arra, hogy legalázatosabb feliratunkban feltárjuk Felséged legmagasabb szine előtt a magyar nemzet óhajait. A midőn tehát mi, az egybegyűlt magyar országgyűlés képviselőházának munkatervét oly törvények alkotásában kivánjuk megjelölni, a melyek Felséged hűséges magyar nemzetének erejét, jólétét emelni, az állam hatalmát fokozni hivatvák, akkor bizton tudjuk, hogy részünkről megtettük azt, a mit egy hű nemzet koronás királyáért, hazájáért s mindkettőjüknek jólétéért megtehet. Ezért kivánjuk a Felséged által most megnyitott magyar országgyűlés képviselőházának munkásságát oly törvények alkotására irányitani s az ily értelemben alkotandó törvényekhez apostoli királyi Felséged szentesitését kérni, a melyek főleg Felséges Urunk hűséges nemzetének erejét, anyagi- és szellemi gyarapodását a nemzet ama rétegeiben lesznek hivatva előmozditani, a melyekre eleddig a magyar birodalmi gyűlés egyébirányú lekötöttsége miatt aligalig fordithatott gondot, holott a nemzetnek ez a rétege: a kis- ós középbirtokos, a mezőgazdasági és ipari munkás, a kisiparos és kiskereskedő képezi már számarányánál fogva is Felséged birodalmának gerinczét, államhatalmának törzsét, minden fényének, erejének, méltóságának legbiztosabb forrását. Ezért első sorban azon sérelmeket tárjuk fel Felséged magas szine előtt, a melyek a magyar földmívelő nép létérdekeit érintik s a melyek szoros összefüggésben vannak ama gazdasági bajokkal, melyek a nép elszegónyesedésének okozói. E bajok orvoslásának módjaira rámutatni tartjuk legelső feladatunknak^ A nép legszentebb jogainak el nem ismerése, igazainak semmibe vevése, gazdasági bajai elhanyagolásának oka ma is, hogy a kivándorlás és az egygyermekrendszer gyériti a magyarság sorait, s hogy a magyar falvak népe a városokba özönlik a mezőgazdálkodás rovására.