Képviselőházi irományok, 1910. I. kötet • 1-36. sz.

Irományszámok - 1910-26. Szabó István (nagyatádi) és társai válaszfelirati javaslata

26. szám 495 Ezen pedig könnyű volna segiteni, ha e népet földhöz juttatnánk a telepités s a parczellázás becsületes és olcsóbb foganatosításával, örökáron való vétel útján, vagy hosszú lejáratú bérletekkel. Ha az eladásra kerülő, vagy bérletbe kiadandó nagy birtoktestek hozzáférhetővé tétetnének a földmíveléssel foglalkozó nép számára. Ilyenkópen a földhöz kötnénk és ott megerősitenénk, boldogulásához alkalmat adnánk a kisbirtokosságnak, a mely a maga művelte földön gyarapodva, fokozottabb mérvben tudna megfelelni vért- és pénzt adózó kötelezettségének. Gazdasági bajaink kútforrását abban találjuk, hogy nincs okos és helyes birtokpolitikánk. Felséged legmagasabb trónbeszódében kegyes volt rámutatni ama mezőgazdasági reformokra, a melyek kormánya feladatátfogják képezni. Mi, a Felséged kormánya részéről programmba vett gazdasági tennivalókon kivül más egyéb gazdaságpolitikai reformokat is szükségesnek látunk ahhoz, hogy az ország mezőgazdasága ós a mezőgazdasággal foglalkozó milliók gyarapodjanak. Szükségesnek látjuk a telepités és parczellázás, általában a nép földhözjuttatása mellett, hogy úgy az állam, mint különösen a holtkézi ós latifundiumos birtokosok mezőgazdasági ós ipari beruházásokat teljesítsenek, hogy ez által a mezőgazdasági dolgozó osztály télire is munkaalkalmat nyerjen. Adózási rendszerünket a teljes progressivitás elvére kivánjuk fektetni. Gondoskodni kivánunk egyfelől a megélhetéshez szükséges 800 korona létminimum, mint legkisebb jövedelem adómentesitósóről, nemkülönben az elsőrendű ólelmiczikkek adómentesitósóről, másfelől a fényűzési adó behozataláról és a külföldön tartózkodó magyar földbirlalóknak kétszeres megadóztatásáról. Véghetetlenül fontosnak tudjuk továbbá a mezőgazdaság művelői részére az aggkori biztositást ós családtagjaira is kiterjedő nyugdíj behozatalát. A képviselőház; sürgős teendőit véljük megjelölni a népoktatás, az ipari és mezőgazdasági szakoktatás teljesen ingyenessé tételében, a lelenczügy ós az elhagyottaknak nyilvánított szegény gyermekek gondozásának országos rendezésével. Kiváló s felette fontos feladata leend a képviselőháznak gondoskodni arról, hogy az ország pénzügyei megszilárduljanak s hogy ekkópen a fent. megjelölt intézkedések foganatositásához szükséges pénzbeli készség mindenkor rendelkezésre álljon, de az állampolgároknak már eddig is túlterhelt vállaira ujabb adók ne vettessenek. Ezt akképen óhajtjuk megvalósítani, hogy a biztosítás ügyének államkezelésbe vételét fogjuk törvénybe iktatni, a mi által az állampénztár számára egy uj pénzforrást nyitunk s hozzá a különféle nyerészkedési czólból alakult biztosítási társulatok révén a külföldre vándorolt milliónyi milliókat itthon tartjuk. A mezőgazdasággal foglalkozó milliók érdekképviselete szempontjából okvetlen szükségét látjuk annak, hogy miként az ipar és kereskedelemmel foglalkozóknak, ép úgy a gazdálkodó népnek is a kisbirtokosság szoros bevonásával, kerületi mezőgazdasági kamarák létesíttessenek. Szükségét látjuk továbbá a mezőgazdasági hitelügy rendezésének, a tőzsdereformnak és a határidőüzlet eltörlésének. Végül a kisipar védelmére erős, életképes szervezetek felállítása, anyagi megerősödésük előmozdítása, helyzetük javítása szintén nemzeti követelmény. Felséged kormánya az imént lezajlott választások alkalmával a vesztegetés és presszió legfóktelenebb módjait fejtette ki, hogy mindenre képes, alázatos többséget hozhasson össze a maga számára. Ez a hatalmi eszközökkel