Képviselőházi irományok, 1910. I. kötet • 1-36. sz.

Irományszámok - 1910-12. A kereskedelemügyi m. kir. ministernek a M. Kir. Központi Statisztikai Hivatal 1910. évi munkaterve tárgyában az országgyűlés elé terjesztett jelentése

72 . 12. szám. változtatásoknak alábbi ismertetésére szorítkozom: Az 1904. évi munkatervben az országgyűlésnek már bemutatott kérdőív 16. pontjánál az alkalmazott elektromotorokat szükséges lesz a szerint részletezni, hogy az elektromos áram saját üzemben termeltetik-e, vagy pedig idegen telepről szereztetik? A 46. pontnál az alkalmazottak heti béreit tudakoló rovatok közt eddig a legalacsonyabb kategória az volt, hányan kaptak 10 K-nál kevesebb heti bórt? Minthogy főleg a tanonozoknak nagy része e kategóriába esett, szükséges e rovatot kettóbontani, s külön kérdezni a 6 K és ennél kevesebb heti bórt, továbbá a 6—10 K bért élvező alkalmazottak számát. A kérdőívből végül a betegsególyezésre és balesetbiztosításra vonatkozó 86^90. kérdések elhagyhatók, minthogy a betegsegélyezós és balesetbiztosítás ügye az 1907. évi XIX. t.-czikkel országosan rendeztetett. JE) A bányák, kohók, gyárak és ipartelepek munkáslétszámára és munkásszükségletére vonatkozó Statisztika. Ozélja annak, a hazai bányászatunk és iparunk részéről mind sűrűbben hangoztatott panasznak megvizsgálása, hogy vállalataink munkáshiánynyal küzdenek, s nemcsak az üzem teljes kifejtésére, hanem gyakran a megrendelések ellátására is képtelenek a munkaerő hiánya miatt. Az adatgyűjtés a képviselőház közgazdasági bizottsága által elfogadott, de a plénum elé nem került 1908. évi munkaterv alapján 1908-ban indult meg, s a kérdőív a hazai bánya- és kohó váll álatokhoz, továbbá gyárakhoz és ipartelepekhez évenkint 4-szer, úgymint január, április, július és október hónapok első napján küldetett ki; 1910-től kezdve azonban évenkint csak kétszer és pedig június és deczember hónapok első napján történik a felvétel. A kérdőív az illető ipartelepen a mondott napon alkalmazásban állott munkáslétszámot tudakolja (a munkások honossága szerinti részletezéssel is); kérdezi továbbá azt a munkásszüksógletet, a mely a tényleg alkalmazottakon kivül a folyó idényben kívánatos termeléshez még szükséges volna; végül azt a munkáslétszámot, a melyet az üzem teljes kifejtése esetén alkalmazni kellene, mindegyik kérdésnél a művezetők és előmunkások, gyári munkások, napszámosok ós inasok létszámának részletezésével, illetőleg az altisztek, bányamunkások stb. kitüntetésével. Külön kérdőpont keresi a felvilágosítást arra, hogy micsoda nehézségekbe ütközik az üzemnek munkásokkal való ellátása, s arra. hogy a hazai munkások mennyiben válnak be, s mi az oka az idegen honosságú munkaerők alkalmazásának A felvételt azért kell az év különböző időpontjaiban megtartani, hogy a munkáskinálat hullámzásáról tiszta képet nyerjünk s lássuk azt a befolyást is, a melylyel a mezőgazdasági munkák birnak az iparnak munkással való ellátására. Az adatgyűjtés első sorban az iparfejlesztési politika czéljaira szolgál; s az adatgyűjtés közvetlenül magánszemélyek bevallásán alapszik; a kérdőívek mintája a mellékleten látható. F) A sztrájkstatisztika. A sztrájkstatisztikát a vezetésem alatt álló ministerium központja már az 1905. év óta művelte, s az adatgyűjtés eredményeit évenkint külön kötetekben nyilvánosságra is hozta. Minthogy azonban az 1909. évtől kezdve ennek a statisztikai ágnak művelése a m. kir. központi statisztikai hivatalra bízatott, szükségesnek látszik az 1897. évi XXXV. t.-cz. hatályát erre az adatgyűjtésre is kiterjeszteni, s a fölvételi mintákat a munkatervbe iktatni. A sztrájkok ós a munkából való kizárások adatainak begyűjtésére három kérdőív szolgál: egy az ipari vállalatok, egy a bánya- ós kohóüzemek, s egy a közlekedési vállalatok részére. Az ipari sztrájkok és a munkából való kizárások kérdőíveit az elsőfokú iparhatóságok töltik ki az iparfelügyelők közreműködésével és felülvizsgálata mellett; a bánya- és kohóüzemeknél a bányakapitányságok, a közlekedési vállalatoknál pedig a vasúti