Képviselőházi irományok, 1910. I. kötet • 1-36. sz.
Irományszámok - 1910-12. A kereskedelemügyi m. kir. ministernek a M. Kir. Központi Statisztikai Hivatal 1910. évi munkaterve tárgyában az országgyűlés elé terjesztett jelentése
12. szám. 73és hajózási főfelügyelőség tagjai járnak el a kérdőív kitöltése körül: mindegyik esetben azonban a munkaadók tartoznak a, kérdőívben foglalt, üzemüket illető kérdésekre megfelelni, úgy, hogy az adatgyűjtés közvetve magánszemélyek bevallásán alapszik. A kérdőíveket 1. a mellékletek során. G) A közoktatásügyi statisztika. A közoktatásügyi statisztika •• — melynek újjászervezése az 1903. évben indult, meg az óvó- és tankötelesösszeírásnak, továbbá a népoktatási statisztikának reformjával s ezeknek az 1906. és 1907. évi munkatervekben történt módositása után ugyancsak 1907-ben folytattatott az óvónőképzők, s a tanitó- és tanitónő-kópzők statisztikájának reformjával, — a népoktatási statisztika némi — alább említendő — módosításán kivül 1909-ben ismét egy újabb lépéssel haladt előre az újjászervezés terén a középoktatás statisztikájának, tehát a gimnáziumok, reáliskolák és a felsőbb leányiskolák statisztikájának új alapokra fektetésével s az iskolai köztartások statisztikájának szervezésével. Annak a nagy fontosságnak megfelelően, a melylyel a középiskolai oktatás bír kulturális haladásunkban, a gimnáziumok, reáliskolák ós felsőbb leányiskolák statisztikája ezen intézetek minden érdemleges és jellemző viszonyára tüzetes részletességgel kiterjeszkedik, igy az iskola berendezésére, anyagi viszonyaira, a tanári karra, a tanuló ifjúság szellemi fejlődésére, stb. A tanintézetek általános viszonyait, a tanulók számát s megoszlását, a tan eredményt, s a IV. osztály elvégzése ós az érettségi vizsgálat után az intézetből távozott tanulók pályaválasztását illető összes fontosabb adatok egy kérdőívben vannak összefoglalva s igy az 1906. évi munkatervben a IV. osztályt végzett tanulók pályaválasztására vonatkozó külön kimutatás is e kérdőívbe olvasztatott be. Külön egyéni lapok szolgálnak azonban a tanári kar személyi viszonyainak bemutatására, ug. ancsak külön lapok állitandók ki a sikeres érettségit tett tanulókról. Úgy az iskolai kimutatás, mint a tanárok és az érettségit tett tanulók egyéni lapjai is minden tanévről a következő tanév elején terjesztendők be. Az iskolai kimutatás kitöltéséről a tanintézet igazgatója gondoskodik; a tanárok egyéni lapjainak kiállításáért — ideértve az intézetbe be nem járó hitoktatókat is, a kik egyéni lapjaikat közvetlenül küldik be — maguk a tanárok felelősek, az érettségit tett tanulók egyéni lapjait pedig a tanulók töltik ki osztályfőnökük láttamozásával. Az adatgyűjtés e része tehát magánszemélyek adatbevallásán alapszik. Főleg a középoktatásnál bir legnagyobb jelentőséggel, de egyéb iskoláknál is fontos a köztartások statisztikája, a mely mindazon internátusokat, externátusokat, konviktusokat, alumneumokat stb. felöleli, a melyek vagy valamely iskolával kapcsolatosan csak azon iskola növendékeinek ellátásáról gondoskodnak, vagy több iskolával kapcsolatban, esetleg az iskoláktól függetlenül is több tanintézet növendékeit tartják ellátásban és felügyelet alatt. Ezek a köztartások az iskolai nevelésnek sok helyütt oly lényeges segitő intézményei, hogy viszonyaik tüzetes ismeretére súlyt kell helyeznünk. A köztartások statisztikája egy általános kérdőívben tudakolja az intézet viszonyait, berendezését, növendékeit, az azok által fizetett tartásösszeget, a nevelő és felügyelő személyzetet stb. A köztartási statisztikai kérdőív is minden tanévről a következő tanév elején terjesztendő be, s kitöltéséért az intézet vezetője felelős; a mennyiben magánintézetről van szó, az adatgyűjtés magánszemélyek bevallásán alapszik. A m. kir. központi statisztikai hivatal ugyan egyelőre csak a középiskolai köztartások statisztikáját fogja művelni, felhatalmazást kérek azonban már most arra, hogy a szükséghez képest az adatgyűjtést az összes iskolai köztartásokra is kiterjeszthessem. Képvh. iromány. 1910—1915. I. kötet. 10
