Képviselőházi irományok, 1910. I. kötet • 1-36. sz.

Irományszámok - 1910-12. A kereskedelemügyi m. kir. ministernek a M. Kir. Központi Statisztikai Hivatal 1910. évi munkaterve tárgyában az országgyűlés elé terjesztett jelentése

12. szám. 71 közvetlen kutatása a dolog természeténél fogva eredményre nem vezethet. Ellenben rendelkezésre áll egy, a kiigazított kataszteri adatok alapján a nyolczvanas évek végének birtokállapotát feltüntető összeállítás, a melyet ezen adatgyűjtésnél alapul lehet venni. Ezen visszamenő adatgyűjtés czéljaira a 2. minta szerinti statisztikai lap fog szolgálni. A 100 holdnál nagyobb birtokok régi tulajdonosainak nevét s a birtoknak a nyolczvanas évek végén volt terjedelmét a nevezett összeállítások alapján a statisztikai hivatal fogja kitölteni; a községi elöljáróságok a régi tulajdonosok személyi viszonyaira s a jelenlegi birtokos személyi viszonyaira, birtokszerzósi jogczímére s a birtok jelenlegi területére vonatkozó adatokat tartoznak e kérdőívbe bejegyezni. A kérdőívbe egyúttal felvétetett a gazdasági ós szocziális szempontból egyaránt fontos kérdés is, hogy a jelenlegi tulajdonos a birtokot házilag vagy bórletileg kezeli-e. Mind a két kérdőív részben — a tulajdonosok személyi viszonyaira vonatkozólag — magánszemélyek közvetett adatszolgáltatásán is alapszik, s ezért — mivel az 1897. évi XXXV. t.-cz. biztosítékai nélkül az adatgyűjtés nem vezetne sikerre — a felvétel még meg sem indult. B) Vadászati statisztika. A vadászterületekről és a vadlelövési eredményekről az 1907. évi munkatervben bemutatott kérdőívek szerint indult meg az adatgyűjtés. A vadászatnak, mint gazdasági ágnak fontosságát azonban úgy mérlegelhetjük kellően, ha a vadászterületek évenkinti haszonbórjövédelmének nagyságáról is tájékozódunk. Az 1907. évi kérdőív erre a szempontra nem terjeszkedett ki; azért szükséges a kérdőív kibővítése olyképpen, hogy abba új 5. pont gyanánt a következő kérdés szúratik be: »A 4. pont alatt részletezett vadászterületek bérlői által a vadászterületért fizetett évi bór összege : a) bérlő fizet korona bért o) , » » » ?> c) » » ._ „__ /•> » d) ._ » » » » Egyebekben a kérdőív változatlan maradt, s ezért annak újabb bemutatását szükségtelennek tartom. Az itt ismertetett módosítás már 1908-ban életbelépett. C) Az ipari részvénytársaságok statisztikája. Ez az adatgyűjtés először az 1902. évi munkatervben szerepelt s az 1907. évi munkatervben módosított alakjában tétetett közzé. Az azóta szerzett tapasztalatok azonban a kérdőív újabb megváltoztatása mellett szólnak, nevezetesen a mérlegszámlában s a nyereség- és veszteség-számlában egyes rovatoknak oly összevonása és szabatosabb megnevezése vált szükségessé, hogy az a különböző természetű ós könyvvitelű részvénytársaságok adatainak befogadására egyaránt alkalmas legyen. Ezenkívül a kérdőívnek az általános adatokat tudakoló első részében az Ausztriában ós egyéb külföldön elhelyezett részvényeknek és kötvényeknek külön kimutatása is fölvétetett. A kérdőív — melynek adatai magánszemélyek bevallásai nyomán gyűjtetnek — e módosítások után a mellékletek közt bemutatott új alakot nyerte, s ez alakban, minthogy a módosítások túlnyomó része éppen az adatszolgáltatók óhajtására történt s könnyebbségét czélozza, már 1909-ben életbelépett. D) A gyári és munkabér-statisztika. Ez az adatgyűjtés eddig az 1899., 1901., 1904. ós 1906. években hajtatott végre, s megismétlését az 1910. év október 1-vel tervezem. A kérdőív legutóbb 1904-ben módosult; az 1910. évi új .felvételnél is szükséges némi módosítás, de ezek oly jelentéktelenek, hogy a kérdőív újabb bemutatását ezúttal is mellőzhetőnek vélem, s csupán a