Képviselőházi irományok, 1910. I. kötet • 1-36. sz.

Irományszámok - 1910-35. A közgazdasági bizottság jelentése "a Rumániával 1893. évi deczember hó 21/9-én kötött kereskedelmi egyezményhez tartozó 1909. évi április hó 23/10-én kötött pótszerződés beczikkelyezéséről" szóló 13. sz. törvényjavaslatról

530 35. szám pedig olyképen, hogy hatálya előzetes 12 havi felmondással bármikor is megszüntethető. Minthogy a felmondás jogaival mind ez ideig egyik fél sem élt, a szerződós most is érvényben van. • Rumánia ezen szerződésben a legnagyobb kedvezményen felül a sertésés juhbehozatalt biztositotta magának, az állategészségügyi követelmények fenforgása esetén, továbbá állati termékeknek be- és átvitelét bizonyos állategészségügyi korlátozások és feltételek mellett. A sertés- és juhbehozatal azonban állategészségügyi okokból mindjárt a szerződéses időszak elején eltiltatott ós ezen tilalom azóta is hatályban van. Ezen szerződós uralma alatt a forgalom Rumániával ugy a közös várm területről, de különvéve hazánkból is igen kedvezően alakult reánk nézve. Az 1906. és 1907, évi, vagyis a teljesen rendelkezésre álló utolsó 2 év adatai szerint kivitelünk értéke 101, illetve 110 millió korona, behozatalunk 35, illetve 34 millió korona volt. Habár nem egészen helyes ós a többitől kiszakitva tóvkövetkeztetésekre vezethet, ha az Ausztria-Magyarország szerződéses vámterülete számára kötött szerződésnél az egyik vagy másik a vámterületekhez tartozó állam külön forgalmi statisztika adataiból vonunk következtetéseket, mégis ezen nézpont alatt is, a szóban levő kereskedelmi szerződés kedvező számadatokat tüntet fel, a mennyiben hazánkból kivitel Rumániába 1906-ban 30,136.380 korona, 1907-ben 23,288.753 korona, 1908-ban 23,294.752 korona'értékű volt, mig a behozatal hozzánk 1906-ban 15,681.654 korona, 1907-ben 13,131.476 korona, 1908-ban 10,720.388 koronára rúgott. Az 1908. évi magyar-román forgalomban a kivitelnél szerepelnek: pamutárúk 31 millió korona, jutaárúk 16 millió korona, gyapjuárúk 0'9 millió korona, gépek és készülékek 3 millió korona, járművek 1-3 millió korona, vasárúk 2 millió korona, lovak 29 millió korona, állati termékek 1-8 millió korona, fa- és szén 1*5 millió korona értékben. A magyarországi behozatal értéke 107 millió korona értékéből fa 3''5 millió korona, tengeri és köles 16 millió korona, halak 1-2 millió korona, gyapjú 1-2 millió koronával képezték a főbb czikkeket. Már ezen adatokból is kitűnik, hogy egy legnagyobb kedvezményes szerződós uralma alatt a rumán piacznak nagyobb jelentősége van reánk nézve, mint a mi piaczunknak a rumán piaczra nézve. Nagyon természetes ós érthető volt tehát a rumán kormánynak abbeli törekvése, hogy velünk való gazdasági viszonyait az eddiginél kedvezőbb alapon rendezze. Az 1906. évi vámtarifánk, mely a román gabona behozatalát csak kivételes rossz termés esetén tette lehetővé, természetszerűleg váltotta ki Rumánia abbeli törekvését, Hogy a legnagyobb kedvezményes szerződésről lehetőleg tarifaszerződésre térjünk át, a melyben legfőbb kiviteli czikkei számára a behozatal lehetőségének megteremtését remónylette. Alaposan lehetett attól tartani, hogy a mennyiben az új szerződós tárgyalása elől elzárkóznánk, vagy egy kielégítő megállapodásra nem jutunk, ez a legnagyobb kedvezményes szerződós felmondását eredményezhetné. Az új szerződós tárgyalásai 1908. óv őszén indultak meg és 1909. év április hó 23-án a tárgyalás alatt levő pótszerződós megkötéséhez vezettek. A szerződési tárgyalások reánk nézve lehetőleg kedvezőtlen körülmények között indulták meg. Habár teljesen helytelennek kell tartani minden oly irányzatot, mely politikai barátságot, vagy korrektséget különösen délkeleti szomszédainkkal való viszonylatban gazdasági előnyök nyújtásával akar elérni, vagy jutalmazni, mégsem lehetett elzárkózni a tárgyalások során azon hatás elől, melyet Rumánia barátságos, magatartása a keleti