Képviselőházi irományok, 1906. XXXV. kötet • 1197-1206. sz.

Irományszámok - 1906-1197. Szolgálati szabályzat a képviselőház hivatali részére és az azzal kapcsolatos ügyrendek illetőleg utasitások

1197. szám. 97 106—111. §§. A gyakornokokon kivül a többi alkalmazottak járandóságairól, előlépéséről és korpótlékáról intézkednek. Itt újra is hangsúlyozni kell, hogy azon alkalmazott, a ki természetben kap lakást, fűtést és világítást, az semmiféle okból sem kaphat lakpénzpótlékot vagy más néven nevezett kárpótlást vagy segélyt, viszont a ki lakpénzt kap, az nem kaphat kárpótlást a fűtésért és a világításért, mert világosan az van megálla­pítva, hogy jár vagy ennyi és ennyi lakpénz készpénzben, vagy pedig termé­szetbeni lakás, fűtés és világítás; tehát az adott természetbeni lakás, fűtés és világítás együttesen az illető állásai járó készpénzbeli lakpénz egyenértékének tekintendő. E tekintetben egyébiránt részletes felvilágosítást nyújt a jelen végre­hajtási utasítás 29. §-á. Az altiszteknek és szolgáknak, valamint más alkalmazottaknak járó termé­szetbeni ruházat tekintetében pedig részletesen intézkedik a gazdasági hivatal ügyrendjének B) 2-ik pontja. A 108. §. utolsó bekezdésében foglalt és a baleset elleni biztosításra vonat­kozó rendelkezést következőképen kell végrehajtani: Az 1907. évi XIX. t -ez. szerint a képviselőházra, mint munkaadóra háramló összes balesetbiztosítási teendőket a 7.978/1907. számú elnöki rendelet értelmé­ben a gazdasági hivatal végzi, kivéve a biztosítási díjak kifizetésének teendőit, a melyeket ugyanazon rendelet utasításai szerint a képviselőház pénztára, illető­leg számvevősége teljesít. A gazdasági hivatal ezen teendők végzésénél köteles szigorúan megtartani az 1907. évi XIX. t.-cz. rendelkezéseit és az erre vonatkozó ministeri rendele­teket és utasításokat. A balesetbiztosítási jegyzékekben nem csupán a szoros értelemben vett alkalmazottakat, hanem a műszaki teendőket végző tisztviselőket is köteles nyilvántartani. Ezeket azonban csak azon idő alatt, a míg rájuk a tisztviselői nyugdíjtörvény értelmében baleset esetén még nem vár akkora ellá­tás, mint a minőt a biztosítási törvény ad. A végből, hogy a jegyzékek ponto­san vezethetők legyenek, köteles a gazdasági hivatal a saját kezdeményezéséből az egyes hivatalok vezetőitől a személyzet személyi és munkaviszonyaira vonat­kozó felvilágosításokat állandóan beszerezni és a jegyzékeket igy kiegészíteni. A képviselőházra, mint munkaadóra háramló teendőkön kivül köteles a gazdasági hivatal lelkiismeretesen ügyelni arra is, hogy a baleset esetére biztosítottak a Munkásbiztositó Pénztártól netalán igényelhető kedvezményeiket tényleg meg is kapják. E végből őket a jogaikra esetről-esetre kioktatja és érdekükben közben jár. , A balesetbiztosítási díjak kifizetése tekintetében a pénztár, illetőleg a szám­vevőség a következőkép jár el: összehasonlítja a Munkásbiztositó Pénztártól az év folyamán visszaérkezett jegyzékek adatait a Munkásbiztositó Pénztár által minden év végén megküldendő fizetési meghagyás adataival, és csak ha ezeket helyesek­nek találja, küldheti el a 7.973/1907. számú elnöki rendeletben egyszersminden­korra adott utasítás alapján a fizetési meghagyásban kivánt összeget. Ha az adatokban eltérés mutatkozik, köteles a számvevőség a gazdasági hivatallal azon­nal rövid utón érintkezésbe lépni, ez utóbbi pedig tartozik a Munkásbiztositó Pénztárnál a helyesbítés végett azonnal eljárni. Ha a gazdasági hivatal, a'pénztár vagy a számvevőség az általuk végzendő balesetbiztosítási teendőket helytelenül vagy késedelmesen teljesitik, az ebből származó hátrányokért nem csupán a képviselőház tisztviselőire nézve érvényes fegyelmi szabályzat rendelkezései szerint felelősek, hanem e hivatalok személy­Képvlh. iromány, 1S016—1911. XXXV. kötet, 13

Next

/
Oldalképek
Tartalom