Képviselőházi irományok, 1906. XXXV. kötet • 1197-1206. sz.

Irományszámok - 1906-1197. Szolgálati szabályzat a képviselőház hivatali részére és az azzal kapcsolatos ügyrendek illetőleg utasitások

98 1197. szám. zetével szemben érvényesitendők a biztosítási törvény értelmében beálló követ­kezmények (büntetések stb.), valamint az esetleg támasztandó kártérítési igények is. És pedig elsősorban a mulasztást elkövető hivatal főnökét, másodsorban pedig a személyzet azon tagját terheli ez a felelősség, a ki a főnök megbízásából a balesetbiztosítási teendőket végzi. 112—113. §§. A járandóságok mikortól való utalványozásáról és mikénti kifizetéséről szól­nak és pedig minden járandóságot csak valamelyik hónap 1-től kezdve lehet utalványozni, mert a kinevezés is csak valamelyik hónap elsejére szólhat. Hogy mit kell tenni akkor, ha valaki a hivatali esküt le nem tenné vagy állását el nem foglalná, azt a jelen végrehajtási utasítás 19. §-a irja elő. 114. §. Azon tisztviselők és kinevezett alkalmazottak állása és járandóságai tekin­tetében intézkedik, a kik a véderőnek tagjai, ha fegyvergyakorlatra, tényleges szolgálatra, vagy mozgósítás folytán bevonulnak. Meg kell jegyezni, ho<ry e szakasz 2-ik bekezdésében foglalt intézkedés kiterjed a kinevezett alkalmazot­takra is, ha tényleges szolgálatra egy évnél hosszabb időre vonulnak is be. Mozgósítás esetén a behívott tisztviselőknek és kinevezett alkalmazottaknak, épp ugy mint a 2-ik bekezdés esetében, két hónapra eső fizetésük és lakpénzük kifizetendő és a 3-ik bekezdésben foglalt kedvezmények fentartása mellett távol­létük idejére illetményeik megszüntetendők. Azonban, a kinek vele egy háztar-, tásban élő neje vagy gyermeke marad itthon, akkor illetményei ezeknek kezéhez utalványozandó és fizetendő ki. A kinek természetbeni lakása van, az a bevonu­láskor csak a fizetés két havi részét kaphatja meg, tehát az esetleges lakpénz­pötlékot számításba venni nem szabad. Ezen bekezdésben foglalt rendelkezések a szakasz 2-ik és 3-ik bekezdéseiben emiitett esetekben foganatosítandó. A napidíjjal vagy bérrel alkalmazottak, ha fegyvergyakorlatra vonulnak be, annak idejére — ha az egy hónapnál tovább nem tart — díjaikat utólagosan megkapják és helyük részükre betöltetlenül fentartandó, vagy ha a szolgálat érdeke miatt helyettük más munkaerőt szükséges alkalmazni, ezt csak azon időre szabad felfogadni, a mig az illető a fegyvergyakorlatról vissza nem tér. Ha a fegyvergyakorlat egy hónapnál tovább tart, az illető alkalmazott habár egy hónapnál hosszabb időre nem kaphatja is meg díjait, azért helye az iménti értelemben fentartandó, de csak akkor, ha a gazdasági hivatal kétségtelenül meggyőződik arról, hogy az illető a fegyvergyakorlatról egy hónap eltelte után sem térhetett vissza. A gazdasági hivatal köteles tehát az ilyen ; fegyvergyakorlatra bevonult alkalmazottakat nyilvántartani és a bevonulástól számított egy hónap eltelte után, ha az illető szolgálattétel végett nem jelent­kezett, a kivánt meggyőződés megszerzése iránt haladéktalanul intézkedni. Ha a tudakozódás folytán az tünaék ki, hogy az illető már jelentkezhetett volna, de azt meg nem tette, nemcsak nem szabad őt helyébe visszafogadni, hanem ilyen esetben az egy hónapra eső díjait sem szabad neki kiadni, illetőleg ki­fizetni, i . Ha vatamely napidíjjal vagy bérrel alkalmazott tényleges katonai szolgá­latra vagy pedig mozgósítás folytán vonul be, a bevonuláskor neki 30 napra eső díja kifizetendő és helyét a következő hónap elsejétől kezdve be lehet tölteni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom