Képviselőházi irományok, 1906. XXXIV. kötet • 1150-1196. sz.

Irományszámok - 1906-1151. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése az országgyüléshez a pozsony-országhatárszéli helyi érdekű villamos vasut engedélyezésének megtörténtéről

54 1151. szám. építendők, melyek — ha azok felett nincs feltöltés, vagy ha azokra nézve más helyen eltérő megállapítás nem történik — a fahidak, illetve alkatrészeik anyagnemére vonatkozólag alább álló általános kikötés betartása mellett, egészen fából is készíthetők lesznek. Feltöltés által fedett közúti műtárgyakra nézve a hasonnemű és szerkezetű vasúti átereszekre vonatkozólag előirt feltételek mérvadók ; O30 méternél nem nagyobb nyilassal biró fedett utátereszek azonban kellően indokolt esetekben mint tölgy- vagy vörösfenyőfa-tömlők is engedélyeztetni fognak. Altalános érvénynyel mindazon vasúti és közúti műtárgyakra nézve, melyeknél a fentebbiekben foglalt határozmányok értelmében fának az alkalmazása egyáltalában szóba jöhet, kiköttetik, hogy hidpadlózatokhöz ós hidlásokhoz, valamint alapczölöpökhöz és alaprácsokhoz, fal- és süveggerendákhoz csakis tölgy- vagy vörös fenyőfát, ékekhez pedig kizárólag csak tölgyfát szabad használni. Hidak és átereszek, támasztó- ós bélésfalak, valamint általában alapozást igénylő más épitmények és munkák is minden körülmények közt telje sen hordképesen, kellően szilárdan és akkópen alapozandók, hogy az alapnak különösen egyenletlen ülepedése, csúszása, illetve elmozdulása, alámosasa, felázása vagy felfag be ne állhasson. Mindezen követelmények szemmel tartásával az alapozások módja és mélysége minden egyes esetben — a terep- és talajviszonyoknak és a még egyébként figyelembe jövő körülményeknek, valamint egyes műtárgyakat és építményeket, illetőleg az azokra nézve netalán más helyen külön előirt, vagy előírandó feltételeknek megfelelően — az alapgötlrök kiemelése és a felmerülő szükséghez képest esetleg a munkák végrehajtása közben fóg megállapittatni. E tekintetben azonban határozottan kiköttetik, hogy O80 méternél bizonyos mértékig kisebb mélységre a természetes, nett talajba lenyúló alapozást — még legkedvezőbb viszonyok ós legjobb minőségű talaj mellett is — csak azon különleges esetekben szabad előállitani, a melyekben az illető falak minden oldalról kellően széles és a terep szinvonalától mérve legalább 0*80 m magas feltöltéssel teljesen körülfogva, illetve védve vannak. Az összes átereszek és hidak, támasztó- és bélésfalak stb. mindennemű falazatainak előállításához kizárólag csakis román-, vagy — az esetről-esetre történő megállapításhoz, illetve elrendeléshez képest — portlandczement, homok és víz megfelelő arányú vegyítésével készítendő vízálló habarcsot szabad használni. A vas hordszerkezetű műtárgyakra vonatkozó mindazon adatokat, melyek arra a czélra szükségesek, hogy a hidtörzskönyvek az érvényben álló, vagy netalán még kiadandó szabályzatoknak és rendeleteknek megfelelőleg elkészíthetők legyenek, tartozik az engedélyes a tényleges kivitellel mindenben megegyezően összeállítani ós a felülvizsgálati műveletekkel együtt — mint ezek kiegészítő mellékleteit — felterjeszteni. Közutakon, utczákon vagy tereken vezetett pályarészek útburkolata, valamint az utszabályozások, utáthelyezések és útátjárók felépítménye, az eredeti ut felépítményének megfelelő koczkakövekből, vagy másnemű műburkolatból, illetve kőalapból és kavicsból, vagy csak kavicsból állítandó elő. Oly utaknál pedig, melyek kavicsolva egyáltalában nincsenek, az útátjárók mindkét sinszáltól számítandó 8—8 m. hosszúságban 15 cm., azontúl pedig 10 cm. magasságban kavicsolandók. A Ferencz József lúd feljáró lejtőin, valamint a Juszti-soron a koronázási dombtórig vezetett vonalrószen a vágányzat egész köze, valamint