Képviselőházi irományok, 1906. XXXIII. kötet • 1115-1149., CLXXV-CLXXX. sz.
Irományszámok - 1906-1120. Törvényjavaslat a telepitésről, az ingatlanfeldarabolásról és egyéb birtokpolitikai intézkedésekről
1120. szám. 141 Első pillanatra ugy látszik, mintha ez ellentétben állna az előbbi §-sal. A 7. §. ugyanis a gazdálkodás módjának és a jövedelem nagyságának alapul vétele mellett meghatározza, hogy milyen területe legyen a gazdálkodó-, a munkás- ós a középbirtokos telephelynek. Ez a szakasz pedig azt mondja, hogy az egynemű telephelyek, tehát pl. a gazdálkodó telephelyek egymáshoz viszonyítva különböző nagyságúak és értékűek lehetnek. A két §. közt azonban nincs igazi ellentét, mert a 7. §. a telephelyek általános typusait irja körül, a 8. §. pedig csak annyit mond, hogy ezeken a typusokon belül az egyes telephelyek különböző nagyságúak és értékűek lehetnek. Ezt a rugalmasságot meg kell engednünk azért, mert a íöldek fekvése, a talaj összetétele stb. szerinti különbségeken egyszerűen túl nem tehetjük magunkat. Hiszen közismert tény, hogy ugyanazon község határában mily gyakran nagyon is különböző minőségűek a földek A telephelyek mindegyikét tehát különkülön kell megbecsülni és osztályozni, hogy a telephely vételára vagy járadéka ez alapon a föld termőképességéhez igazodjék. Szükséges ez azért is, mert a telepesek közt örökös irigykedés és visszavonás oka az, ha az egyenlő nagyságú, de különböző minőségű telephelyek után ugyanolyan évi részletet fizetnek a telepesek. Viszont kivált tanyai rendszer szerint történő telepítésnél a telephelyeket ugy kiosztani, hogy azok különböző nagyság mellett értékre is teljesen egyenlők legyenek, rendkívüli nehézséggel jár. Természetes, hegy a becslés és osztályozás teljes pártatlanságát biztosítani kell s ezért azt a javaslat a telepítési hatóságra bizza, mely a becslést még a telep 'megszállása előtt végzi el. Minden telepen szükség van olyan telepesekre is, akiknek nem a gazdálkozás a főfoglalkozásuk, hanem akik másnemű foglalkozásuk vagy iparuk, kereskedésük révén szolgálják a telepítés érdekeit. Ennélfogva a javaslat megengedi, hogy iparosok, kereskedők, munkásaik vagy alkalmazottaik, továbbá más foglalkozású egyének (pl. orvos, állatorvos, szülésznő stb.) részére is telephelyül rendszerint belsőségek, kivételesen külsőségek is kihasittassanak. A belsőségek kihasitása külön indokolást nem igényel A belsőségeknek külsőségekkel való ellátására a lehetőséget meg kellett adni, mert az illetők életviszonyai ezt az ellátást szükségessé tehetik. Nehogy azonban az ilyen külsőséggel ellátott más foglalkozású telepesek e miatt eredeti foglalkozásukat később elhanyagolják és az mellékes czólkónt szerepeljen, a javaslat az ilyen telephelyek területének maximumát az ottani munkástelephely nagyságában állapítja meg. ; IÖ. §. •'V- ." '' .'•#•: A középbirtokok alakításának szükségét már az indokolás általános részében volt szerencsém kifejteni. Ennek folyománya a 10. '§, mely szerint 1800 kataszteri holdnál nagyobb telepen 1800 kataszteri holdankint legalább egy-egy közópbirtokos telephelyet mindig kell alakítani. Ilyen nagyságú telepítési területen legalább egy vezető középbirtokosra szüksége lesz a telepnek. Miután azonban a telepítés első sorban önálló kisebb gazdaságok alkotását czélozza, úgy vélem, hogy czélszerű a középbirtokostelephely rendszerinti maximális területét és azt is megszabni, hogy ugyanazon a telepen a középbirtokostelephelyek mily nagy területet foglalhatnak el.
