Képviselőházi irományok, 1906. XXXII. kötet • 1084-1114., CLXIII-CLXXIV. sz.
Irományszámok - 1906-1101. Az igazságügyi bizottság jelentése a Fejérváry-kormány alkotmányellenes és törvényellenes tényeinek megtorlása és az ezekre vonatkozó feliratok és kérvények tárgyában
242 1101. szám Ha ezt tesszük, akkor azonnal világos előttünk, hogy egyrészt a népre mindig ingerrel biró és csábitó, kincstár ellenes, pénzügyi és adóügyi vétségek és kihágások voltak azok, a melyek éppen gyakori voltuknál fogva talán, ugy mint most is, ösztönzésül szolgáltak rosszlelkű egyéneknek, hogy besugásokkal, árulkodásokkal, való ós hamis vádaskodásokkal egyaránt a kincstár képviselői előtt érdemeket szerezzenek, vagy a mi még biztatóbb volt, hogy a feljelentők számára biztositott jutalmat elvegyék. Másrészt a mint a harmadik szakaszban az 1649: XLII. t.-cz. és az 1715: LVI. t.-czikkelyre való vonatkozása is bizonyítja, a bányavárosok kamarai tisztjei kihágásainak megtorlása és ezen megtorló intézkedésekkel kapcsolatos eljárás tette szükségessé a külön kirendelt biztosok közreműködését azon rendkivüli esetekben, ha a megyei hatóságok a pörösködést nem intézhették el, de figyelemmel mindig az érdekelt feleknek a törvények által biztositott peri illetékességére. Az 1649: XLII. t.-cz. egyenesen azt tartalmazza, hogy mivel az összes karoknak és rendeknek meg van az ő törvényes birói eljárásuk, a törvényes birói eljáráson kivül nem szabad őket akaratuk ellenére zaklatni, míg az 1715: LVI. t.-cz. a bányavárosok kamarai tisztjeinek kihágásairól intézkedik és miután ezen 1715: LVI. t.-cz. megparancsolja, hogy »0 legszentségesebb Felségének bányakamarai tisztjei mindennemű kihágásoktól őrizkedni tartoznak, minthogy mégis a szabad és királyi bányavárosok az ilyen tiszteknek ujabb s az előbb elkövetetteknól még számosabb kihágásait terjesztették elő panaszosan, melyeket a karok ós rendek sérelmeik során bővebben felszámlálták« következik az első §., a mely következőképen hangzik : -Azért Ő legszentségesebb Felsége az emiitett városok legalázatosabb panaszára és a karok és rendek alázatos kérésére kegyelmesen felajánlotta, hogy az efféle panaszoknak a helyszínén, úgy az Ő Felsége kamaráiból, mint a szomszéd vármegyékből is kiküldendő biztosok útján mielőbbi kinyomozását és megvizsgálását s mindkét fél azok iránti kihallgatását kegyesen el fogja rendelni s hű jelentéstétel után a hazai ós bányatörvény kívánalmai szerint határozand, s ehhez képest az összes sérelmes visszaéléseket ós kihágásokat megszüntetendi, s hogy jövőben ilyeneket meg ne kíséreljenek, komolyan megtiltandja.« íme tehát ezen szakaszból világos, hogy az 1805. évi V. t.-czikkben említett királyi biztosságok és biztosok a király által delegált kincstári, illetve kamarai biztosok voltak, a kik a megyei biztosokkal karöltve ezen kamarai tiszti kihágások kinyomozására és megvizsgálására voltak rendelve. Hogy pedig milyen természetű voltak e kihágások, az világos lesz előttünk, ha az 1715: LVI. t-czikkben idézett 1647: LXXXIII. t.-czikknek tartalmát vizsgáljuk, a mely igy szól: < A bányakamarai tiszttartók és tisztek kihágásainak a megszüntetéséről, a melyeket a telkek elfoglalása és más ilyen merően polgári dolgok tárgyában követnek el. Ámbár az elmúlt évek törvényeiben megállapították, hogy miképen kell 0 Felsége bányakamarai tiszttartóinak ós tiszteinek a polgárokhoz és a szabad királyi s bányavárosok lakosaihoz alkalmazkodnunk, mindamellett azoknak úgy a polgári telkek elfoglalása ós a foglyok letartóztatása, a bor- ós sörmérés; mint a város bíráinak szabad választása ós megerősítése és ezek bíróilag kimondott Ítéleteinek a végrehajtásai ós más efféle merően polgári dolgok körül elkövetett kihágásairól, sok panasz kerül az ország karai ós rendéi elébe: I. §. Azért az országlakosok elrendelik, hogy az 1630: XXVIII. és az abban felsorolt többi czikkelyeket, 0 Felsége kegyes elhatározása értelmében
