Képviselőházi irományok, 1906. XXXI. kötet • 1041-1083., CLIII-CLXII. sz.
Irományszámok - 1906-1050. A pénzügyi bizottság jelentése "a lelkészi jövedelem kiegészitéséről szóló 1898. évi XIV. t.-cz. módositásáról" a vallás és közoktatásügyi m. kir. minister 1038. sz. törvényjavaslata tárgyában
1050. szám. 183 Figyelmet érdemlő tényként emiitjük fel, hogy mig a latin szertartású plébániák közül a congruán aluliak száma 3199-ből 1.071-et, vagyis QS 1 /2°/o-t tesz ki, a görög szertartású kath. plébániák közül a congruán aluliak az összes 2.105-ből 2.044-et, vagyis 97°/o-ot tesznek ki, II. A katholikus segódlelkészek száma összesen 1.407 Ezekből latin szertartású . 1.310 görög » ....... 97 Mindezekből congruán aluli . . . . . . 972 III A helyi káplánok száma csak. .... 16 s ezek közül congruán aluli ..... 10 A vallás- ós közoktatásügyi minister ur 1906. évi november hó 22-én 0 Felségének elhatározását eszközölte ki arra nézve, hogy a kath. központi congrua-bizottság közvetlenül a kath. lelkészek ós segédlelkészek congruájának rendezésével foglalkozhassak azon az alapon, hogy minden latin- ós görög szertartású kath. lelkésznek évi jövedelme — teljes képesitettsóg esetében — 1.600 K-ra, a segódlelkészekó pedig évi 1.000 K-ra egészíttessék ki. A congrua bizottság a szükségletet évi 3,200.000 koronában állapította meg s a fedezetre vonatkozólag kimondotta, hogy első sorban a magyar vallásalap vétessék igénybe, mint a mely eddig is első sorban ugyanilyen czélnak szolgált és óvenkint — állandó cengrua-illetmény, földadómegtérités és lótartási átalány czímeken — kerek 900.000 K-val járult a katholikus lelkészek congruájának kiegészitésóhez. Másodsorban a nagyobb egyházi javadalmasok tehermentes jövedelmét jelölte meg fedezeti forrásul, azzal, hogy a két forrás elégtelensége esetén a hiány pótlása a törvényhozástól kéressék. A congrua-bizottság ezt az óhajt annál inkább juttathatta kifejezésre, mivel a jelen országgyűlés képviselőháza a trónbeszédre adott válaszfeliratában erre vonatkozó készségét már kijelentette volt. Ő Felségének e kérdésben hozott legfelsőbb elhatározása értelmében a magyar vallásalap ezentúl évenként 1,200.000 K-t, vagyis az eddigi öszszegnél 300.000 koronával többet fog hozzájárulásként fizetni, a nagyobb egyházi javadalmak tehermentes jövedelméből pedig évenként 700.000 korona fog e ez ólra fordittatni. Ekképen az államkincstárból óvenkint 1,300.000 korona, vagyis szintén 300.000 koronával több lesz fizetendő, mint a mennyi e czólra az 1908. évi államháztartási javaslat szerint forditandó volt. Megemlitendőnek tartjuk itt, hogy habár a törvényjavaslatnak 5. §-a szerint a jövedelem-kiegészités már 1898. január 1-től visszahatólag venné kezdetét, az államkincstár a 300.000 korona többletet ez évre pótolni nem kényszerül, mert ez évben más forrásból fedezhető. A jelen törvényjavaslatban az 1898. évi XIV. törvónyezikkhez képest a következő újítások, ujabb intézkedések foglaltatnak. Kiterjed a javaslat nemcsak a lelkészek, hanem a segédlelkészek jövedelmének kiegészitésóre, még pedig ez utóbbiakra nézve az összes vallásfelekezeteknél. A segódlelkészek jövedelmébe azonban az általok élvezett ellátás 500 korona értékkel betudandó. Elismeri kifejezetten a javaslat a protestánsok külön rendszeresített missiói lelkészeknek kongrua-igényót. A magasabb, vagyis az 1600 koronáig terjedő jövedelmi-kiegészítéshez való igényt a javaslat azon tárgyi feltételhez köti, hogy:
