Képviselőházi irományok, 1906. XXXI. kötet • 1041-1083., CLIII-CLXII. sz.

Irományszámok - 1906-1050. A pénzügyi bizottság jelentése "a lelkészi jövedelem kiegészitéséről szóló 1898. évi XIV. t.-cz. módositásáról" a vallás és közoktatásügyi m. kir. minister 1038. sz. törvényjavaslata tárgyában

184 1050. szám a mely lelkészi állás 1908. évi január l-ig magasabb minősítésű lelkészszel nem volt betöltve, az csak abban az esetben tarthat igényt a magasabb jövedelmi-kiegészítésre: ha az illető hitközség híveinek száma legalább 800, és ha a magasabb kiegészítési összegnek fele részét maga az illető hitközség, illetve vallásfelekezet a lelkész javára állandóan biztosítja. Nevezetes rendelkezései a javaslatnak, melyek a 6. §-ban foglaltatnak, mert ezek szerint a törvényhozás tudomásul veszi a már fent emiitett jövedelmi összeírásokat és az Ő Felsége által kinevezett congruabizottság és a kormány által azok alapján törtónt jövedelem-kiegészítési megállapításokat. Kimondja továbbá a 6. §., hogy a lelkészi jövedelem-kiegészítési összeírások kiigazítására, kiegészítési igények újbóli megállapítására ós uj állások jövedelmének összeírására nézve ezentúl az Ő Felsége, mint főkegyur által jóváhagyott szabályzat marad érvényben, azzal a módosítással, hogy a vonatkozó véghatározatot a minister hozzájárulásának fentartásával a kiegészítéshez hozzájáruló tényezők képviselőiből alkotandó bizottság fogja meghozni. Rendkívül fontos s magyar nemzeti szempontból jelentékeny hatást ós eredményt igórő rendelkezést tartalmaz a javaslat 4. §-a, s ennek a bizottság által elfogadott alábbi módosítása. Az 1898. évi XIV. törvényczikk 9. §-ában foglalt intézkedésekre nézve a tapasztalat azt bizonyítja, hogy azon 9. §-ban foglalt ministeri jogkör kiegészítésre, kitágításra szorul. Bármily erélyesen akarná ugyanis a minister ur az ő jogait a 9. §. alapján gyakorolni, ennek hézagos volta akadályul szolgál. Hézagos az 1898. évi XIV. t.-czikk 9. §-a különösen abban, hogy: nem szab határidőt a fegyelmi eljárás befejezése és a fegyelmi határozat felterjesztése tekintetében. Ezen hézagokat a minister ur ide vonatkozó módosításának elfogadása által a bizottság pótolandóknak javasolja. Ugyancsak kiváló mérlegelést érdemel a 4. §-nak azon intézkedése, mely szerint az állam törvényei ós a kormány törvényes rendeletei elleni kötelességszegések és mulasztások esetén a ministernek jog adatik a felsőbb egyházi hatóságot az illető rendeletnek megváltoztatására felhívni s ezen felhívásnak eredménytelensége után a congrua-kiegószitést a jogosult lelkészeknek külön-külön kifizettetni. A törvényjavaslatnak különös méltánylást érdemlő intézkedése a 3. §-ban felállított azon kikötés, mely szerint ezentúl az 1.600, illetve 1.000 koronára terjedő magasabb jövedelmi kiegészítést csakis azon lelkészek s illetőleg segédleikés ek igényelhetik, a kik az 1898. évi XIV t.-czikk 4. §-ában előirt minősítésen kívül még az 1840. évi VI. t.-czikk 8. §-ának is megfelelni képesek Az 1840. évi VI. t.-czikk 8. §-a szórói-szóra igy intézkedik: »Ezentul minden vallásbeli különbség nélkül, plébánosoknak, egyházi szónokoknak, káplánoknak és segédeknek olyanok alkalmaztassanak, kik a magyar nyelvet tudják«. A törvényjavaslatot mindezek alapján a következő módosításokkal ajánljuk elfogadásra: Az 1. §. második bekezdéséhez következő toldás teendő: »Ezen ellátás fejében az ellátó lelkésznek csak annyi kárpótlás jár, a mennyi szükséges, hogy 500 korona^ beszámításával teljes 1.600 korona jövedelme maradj on.«