Képviselőházi irományok, 1906. XXX. kötet • 965-1040. sz.

Irományszámok - 1906-1036. A zárszámadás-vizsgáló bizottság jelentése "a m. kir. állami számvevőszék jelentése az 1905. évi zárszámadásról, valamint az államháztartás, államvagyon és állami adósságok kezelése körül az 1905. évben szerzett tapasztalatairól" tárgyában

1036. szám. 485 4. az állami birtokok és fürdők évi zárszámadásaiban minden birtokra és fürdőre nézve külön kimutatandó, hogy mennyi és mily értékű felszerelés volt az év kezdetén és végén, mély forrásokból minő bevételek érettek el és az elért bevételek miként használtattak fel.« Az állami üzemek számadásainak vizsgálata során a bizottság felhívta a pénzügyminister ur figyelmét arra a módra, a hogyan a kormány oly magánvállalatokkal szemben, a melyek az állammal szerződéses viszonyban ós e szempontból ellenőrzés alatt állanak, ezen ellenőrzést gyakorolja. Több esetben ugyanis az tapasztalható, hogy az állam az ellenőrzés gyakorlása czéljából épen azon állami üzem vagy kezelési ág vezető tisztviselőit küldi ki, a mely az illető vállalattal közvetlen üzleti összeköttetést tart fenn. Bár a bizottságnak semmi oka sincs az ily állásokban jelenleg működő állami tisztviselők teljes megbízhatóságában kételkedni, mégis ki kellett fejeznünk azt a véleményünket, hogy ezt az ily vállalatok ellenőrzésének helyes rendszeréül el nem ismerhetjük, a miért is azt a kérést intéztük a pénzügyminister úrhoz, hogy e rendszer megváltoztatását mórlegelés tárgyává tenni sziveskedjék. Felhívta a bizottság továbbá a kormány figyelmét arra a körülményre is, hogy a törvényhozásnak az állami gazdálkodás ellenőrzésére vonatkozó joga csak igen szűk mértékben gyakorolható akkor, ha az egyes kormányzati ágak és állami üzemek magánosokkal és vállalatokkal az évek hosszú sorára érvényes, az állami pénzügyek alakulására legnagyobb jelentőséggel biró szerződéseket köthetnek anélkül, hogy ezen szerződések megkötését a törvényhozásnak felülbirálat czéljából legalább utólag is bejelentenék. A törvényhozás utóbb csak a megkötött szerződések pénzügyi eredményeit látja, de ezeket is annyira beolvasztva más számadásokba, hogy sokszor igen fontos ily szerződésekről nem is szerez tudomást, máskor azok pénzügyi eredményeit megbírálni nem képes. Ha lehetséges az, hogy nagy állami üzemek összes termeivényei vagy gyártmányai eladására az évek hosszú sorára kitér jedőleg egyes vállalkozók kizárólagos jogot nyernek, hogy egész állami erdők famennyisége fix áron évtizedekre tartó érvénynyel vállalkozóknak előre eladatik, hogy kincstári fürdők hosszú időre történő bérbeadására nézve szerződések köttetnek anélkül, hogy mindezen fontos és nagy horderejű ügyletek a törvényhozásnak bejelentetnének: akkor kétségkivül illuzóriussá válik a törvényhozásnak ellenőrzési joga és lehetetlenné tétetik a zárszámadásvizsgáló bizottságra nézve azon kötelezettségének teljesitése, hogy a képviselőháznak a pénzügyi kezelésről hű képet nyújtson. Szembeötlik számviteli rendszerünknek ez a fogyatékossága épen az 1905. évben, a melyben az akkori kormány köztudomás szerint számos, az állami háztartás szempontjából épen nem előnyös szerződést létesitett, ezen szerződéseket azonban, minthogy a törvényhozásnak bejelentve nem voltak, megismernünk és felülbirálnunk nem lehetett. Ezen fogyatkozás megszüntetésére konkrét javaslatot tenni nem képezi hatáskörünket. Minthogy azonban a törvényhozás az 1903. évi zárszámadások tárgyalása alkalmával már határozatilag megsürgette az állami számvitelről szóló törvény revizióját, a bizottság megfontolásra ajánlja a kormánynak, hogy ezen revizió során mily novelláris intézkedéssel kellene a kormányt arra utasitani, hogy az egyes kormányzati ágak vagy üzemek által magánosokkal vagy vállalkozókkal kötendő és nagyobb horderejű szerződéseket megfelelő időben és módon jelentse be a törvényhozásnak.