Képviselőházi irományok, 1906. XXX. kötet • 965-1040. sz.
Irományszámok - 1906-965. Törvényjavaslat a Szerbiával 1908. évi márczius hó 14/1-én kötött kereskedelmi szerződés beczikkelyezéséről
192 965. szám. sőt az értékesebb ily czikkekre vonatkozólag (az obrt adónak az uj vámtételbe való beszámítása következtében) az eddigi helyzeten még javít is. A vámtétel magasságát illetőleg még megjegyzendő, hogy a szerb-angol szerződésben az autonom tarifa beosztásának alapul vételével az 537. 2. a., 3. a, és 3. b. tételekre vonatkozólag 5—6—7 d.-nyi vámok állapíttattak meg, melyek azonban a mi speciális kiviteli érdekeinket nem elégíthették ki. . ;.,'? Vas- és aczéllemezekben szintén Magyarország és Ausztria látják el főleg á szerb piaczot; jelesül Magyarország az 1905. évben 141.843 K értékű ily lemezt exportált Szerbiába. 638. Drót, vasból és aczéibói. Az uj szerb autonom tarifa 8—10—15 d.-nyi tételeivel szemben a jelen szerződés — az 1 mm.-nyi vastagsági határ elejtésével — csak két vámtételt és pedig 6.— és 8.— d.-ban állapit meg a vas- és aczéldrótokraj a szerint a mint az illető drótok nyersen, avagy pedig fénymázozva, csiszolva, firniszelve stb. jönnek forgalomba. A magyar kivitelt főleg az előbbiek érdeklik, a melyek tekintetében az új 6.— dináros vám helyreállítja a statusquot (régi vám : 4.— d., obrt kb. 1-70—2 d.) Kivitelünk értéke évi 4—5 ezer korona.' 539-Lői. Vascsövek. Az autonom tarifában a kovácsolt, hengerelt és húzott, megmunkálatlan vagy közönségesen megmunkált vascsövekre és csőkapcsolőrészekre kiszabott 15.— d.-os autonom vámot a német-szerb szerződés 8-50 d.-ra mérsékelte, mely tétel a mi áruinkra is alkalmaztatni fog (régi vám 6.— d. } obrt kb. 3.— d.). Az öntött vascsövek és csőkapcsoló részek autonom vámjait a jelen szerződés 8.— és 12.— cl.-ról 4-50 és 9.— d.-ra szálhtja le (régi vám 3-50 és 6-50, obrt kb. 1-30 d.) és ezzel az utóbbi czikkekre szintén helyre állítja a statusquot. A szerb árúforgalmi statisztikában csak az öntött vascsövek beviteli forgalma van elkülönítve kimutatva, mely az 1905. évben 10.786 K-t tett ki. A magyar statisztika szerint az 1905. évben kovácsolt vas- és aczélcsövet 6.424 K, x öntött vascsövet (és kapcsolórészt) 4.068 K értékben vittünk ki Szerbiába. 540. Vasúti sínek, sinmeg- A vasúti sínekre és általában a vasúti kellékekre az uj szerb autonom vámerősitő anyagok, stb tarifa 6.— és 8.— dinárnvi vámokat állapit meg, melyek azonban csak a magánofi-íl. Egyéb vasúti kellékek. J sok részére való behozatalnál szedetnek be, míg az állami-szükségletek vámmentesen bocsáttatnak be. Habár Szerbiában csekély kivétellel csak államvasutak vannak, mégis czélszerünék mutatkozott a sinek és vasúti anyagok vamjainak mérséklését biztosítani, miután a szerződési időszakban főleg ipari magánvasutaknak Szerbiában való fokozottabb létesítése várható, s erre az esetre mérsékeltebb vámok fokozni fogják versenyképességünket. A régi szerződési időszakban mindennemű vasúti kellékek vámmentesen voltak • Szerbiába bevihetők és csak obrt adó alá estek (1-30—1-80 d.); az uj autonom tarifa 6.— és 8.— d.-nyi vámjaival szemben a szerb-belga szerződés 3.— és 5.— d.-os vámokat, a jelen szerződés pedig 1.50 és 3.— dináros vámokat állapit meg. Szerbiának vasúti sínekben és egyéb vasúti kellékekben való szükségletét majdnem teljesen Magyarország és Ausztria fedezi. Az évi behozatal magassága ezen -czíkkekben természetszerűleg erős ingadozást mutat (az 1901—5. évek átlagában 277.000 dinár); az 1903. évben például közel 600.000 d. volt a bevitel, melyből
