Képviselőházi irományok, 1906. XXX. kötet • 965-1040. sz.
Irományszámok - 1906-965. Törvényjavaslat a Szerbiával 1908. évi márczius hó 14/1-én kötött kereskedelmi szerződés beczikkelyezéséről
965; szám. 193 csak kb. 27.000 d. értékű esett Belgiumra és a Németbirodalomra, a többi Magyarországból és Ausztriából került behozatalra. A magyar statisztika ugyanezen évben (1903) 94.358 K értékű kivitelt mutat ki, mely 1905-ben 48.031 K-ra hanyatlott. Még megjegyzendő, hogy az állami szállítások vámmentessége egy jegyzetben a szerződés tartamára leköttetett. A tengelyek és tengelyrészek autonóm vámjai szintén tetemesen leszállittattak, 5M Tengerek a mennyiben az autonóm 15.— és 30.— d. vámok 9.— és 18.— d.-ra mérsékeltettek és e mellett a közönségesen megmunkált tengelyek és tengelyrészek számára szintén 9.— d.-os vám biztosíttatott. A régi vám 6.— d., az obrt adó kb. 4.— dinár volt. Tengelyek és tengelyrészek fontos kiviteli czikkét képezik Magyarországnak és Ausztriának; az 1905. évi szerb behozatal értéke meghaladta a 120.000 d.-t, mely mennyiség csaknem egészen Magyarországból és Ausztriából való. ^ Az ugyanezen évi magyarországi kivitel értéke 73.405 K. Ezen tarifaszám alá soroztatik a Magyarország és Ausztria kivitelében jelentős BW. íjonyiiaszorek. szerepet játszó zománczozott pléhárú .(zománczozott pléhedény), a melynek vámja az uj szerződés szerint (546. 1. b) 32.— dinár lesz. Ez a tétel az autonóm 60.— dináros vámmal szemben tetemes mérséklést, a régi állapothoz viszonyúvá azonban mindazonáltal némi rosszabbodást jelent. (Régi vám 18.— d., obrt kb. 6. : — d.j. Az öntött vasból való zománczozott edények vámja 20.— d.-ról 16.— d.-ra szállíttatott le. Az ezen tarifaszám alá sorozott árúkból az 1905. évi szerbiai behozatal értéke 180.031 d. volt, melyből Magyarország és Ausztria 154.318 d.-al részesedik. Zománczozott pléhárút (pléhedényt) Magyarország az 1905. évben 64.295 K értékben vitt ki Szerbiába; az öntött vasból való konyhaszerek és háztartási czikkek kiviteli forgalma a magyar statisztikában külön nincs kimutatva. Ezen czikkek autonóm vámjai szintén felényire mérsékeltettek (10.— és 25.— 543. Ásók, lapátok, kapák, d.-ról 10.— és 12.— d.), mi által a vámterhet illetőleg sikerült a statusquot meg- stb. közelileni. Szerbiának ezen czikkekböl évi 200.000 Kt meghaladó bevitele van> melynek java része magyarországi és ausztriai származású áru. A Németbirodalom Ujabban évről-évre emelkedő mérvben exportál ily eszközöket Szerbiába. A magyar árúforgalmi statisztika szerint az 1905. évben kapát, ásót és lapátot kivittünk Szerbiába 34.500 K értékben. Az 552. t.-sz. alá némely oly mezőgazdasági eszköz tartozik, melynek kivitele 552. Másutt meg nem nevc-< a Balkán államokba a magyar vasipart közelről érdekli, és pedig ekék és ezek részei, zett mezőgazdasági eszto•,,,,,.. i-i ii TV 1 • -i i i-'i n z ük; ekék, kukoriezamorszecskavagok, kukonczamorzsolok, stb. Bar a magyar kivitel szempontjából ezen zgolók gtb mezőgazdasági eszközöket illetőleg Románia és Bulgária jóval jelentősebb helyet foglalnak el, mégis szerbiai kivitelünk is figyelmet érdemel és a szerb mezőgazdaság intenzivebbé alakulásával fokozatosan fejleszthető is lesz. Az uj szerződés különbséget tesz a darabonkint 3 kgr.-nál nagyobb és- kisebb súlyú ily eszközök közt s az előbbiekre 12.— d., az utóbbiakra pedig 18.— d. vámot állapit meg (autonóm: 15.-^ és .20,— d.) A magyar statisztika szerint az ide tartozó czikkek közül az ekék és ezek Képvh. iromány. 1906—1911. XXX. kötet, 25
