Képviselőházi irományok, 1906. XXX. kötet • 965-1040. sz.
Irományszámok - 1906-965. Törvényjavaslat a Szerbiával 1908. évi márczius hó 14/1-én kötött kereskedelmi szerződés beczikkelyezéséről
965. szám. 185 A szerb autonóm vámtarifa beosztása szerint kocsi- és szánalkatrészek két 429. Kerékgyártó (bognár) tarifa szám alá és pedig 429. és 656. alá is sorozhatok, melyekre eltérő magasságú áru *vámok vannak kivetve. A szerződési tárgyalások során sikerült a kettős tarifálás eshetőségét ezen czikkekre olykép kiküszöbölni, hogy a 429. és 656. t. számok tételei egyforma magasságra mérsékeltettek (nyers áruk 20 d.-ról, illetve 40 d.-ról 10 d.-ra, megmunkáltak 25, illetve 50 d.-ról 15 d.-ra). Az 1905. évben Magyarország 2.584 K értékű durva bognármunkát vitt ki Szerbiába. A faléczekre, a melyek eddig a közönséges faáruk tétele alá tartoztak (4 d.) 431. Faléczek, és csak ha bronzolva vagy aranyozva voltak, fizettek 20-— d. szerződéses vámot, az uj szerb autonóm tarifa a megmunkálás különböző fokozatai szerint, különböző magasságban megállapított — lényeges emelést feltüntető — tételeket szab ki. A jelen szerződés itt is tetemes redukcziókat ért el, a mennyiben az uj tételek az autonóm tételeknek átlag Vi részére lettek mérsékelve. Az autonóm tarifa 431. számához tartozó jegyzet szerint az ily léczekből készitett rámák 50%-os pótlék alá esnek; az uj szerződés szerint ezen pótlék 20%-os lesz. A statisztika ezen tarifaszám alá tartozó czikkek forgalmát külön nem mutatja ki (faléczek, himzőrámák, képkeretek, óraszekrények s efélék, aranyozva, ezüstözve, fényezve stb.: 14.210 K.) Ezen czikkek vámjának 8-— és 12-— d.-ban való megállapítására főleg azért 432. Ablakkeretek, ablakellett súlyt helyezni, hogy a 427. t.-szám alá tartozó ácsmunkákkal való egyenlő kok stb * megterhelés (a két tarifa-szám alá sorozott czikkek hasonlósága miatt) elérhető legyen. A 433. és 434. autonóm tarifa-tételek a közönséges és jobb minőségű faáruk 433. Külön meg nem nevelegkülönbözőbb fajtáit ölelik fel; ide tartoznak például a szélrosták, kaptafák, faedé- zett faáruknyék, ládák, fabútorok, az összes asztalos- és esztergályos munkák, bronzolt és aranyozott faáruk, stb. Az autonóm tételek számszerű magassága az uj szerződésben körülbelül 507o-kal mérsékeltetett, mindazonáltal az uj tételek elég távol állnak a statusquo-tól. Szerbiának ezen czikkekben is van termelése (belgrádi bútorgyár), melynek védelme további mérsékléseknek útját állotta. A hajlított fabútorok vámja 25-— d.-ban lett megállapitva (régi vám 12-— d., obrt kb. 7 dinár). A Magyarországból Szerbiába irányuló faáru-kivitel zöme ezen tarifa-számok alá esik; kiemelendő főleg a durva asztalosmunkák, a finomabb fabútorok és a hajlított fabútorok kivitele (1905-ben 30.198, 172.120, 60.564 K. értékben.) Ezen czikkekben Magyarország és Ausztria uralkodik a szerb piaczon és csak 435. Párnázott bútor, elenyésző mérvben van kivitele a Németbirodalomnak és Francziaországnak. Magyarország 1905. évi kivitele párnázott fabútorokban Szerbiába 22.410. K-t tett ki. Az uj szerződés szerint a párnázott bútor, be nem vonva 40-— d., a selyemmel bevont 80-— d., más anyagokkal bevont 60-— d. vámot fog fizetni, mely tételek az autonóm tételeknek hozzávetőleg V4 részét képezik. A régi vám párnázott és bevont bútorokra egységesen 18-— d. az obrt körülbelöl 20-— d. volt. Ezen tarifaszámnál Magyarország kivitelét Szerbiába az 1. alá tartozó durva (festetlen) papiroslemez és kátrányos papiroslemez (fedéllemez) érdekli, mely czik448. Papiroslemez stb. Képvh. iromány. 1906—1911. XXX. kötet. 24
