Képviselőházi irományok, 1906. XXX. kötet • 965-1040. sz.

Irományszámok - 1906-965. Törvényjavaslat a Szerbiával 1908. évi márczius hó 14/1-én kötött kereskedelmi szerződés beczikkelyezéséről

186 965. szám. 4-59. Csomagoló-papiros. 451. Nyomda-, rajzoló-, író-, stb. papiros. 457. Vonalozott számlapapiros, stb. 458. Vonalozott papiros mustrák előállítására, stb. czimkék. töd. Levélpapiros, levelezőlapok, borítékok, stb. 466. Paraffinos-, olajos-, viaszos-, pergament- stb. papiros; vegyészeti papiros, -167. Zacskók, borítékok, stb, kekböl az 1905. évben összesen 26.716 K értékűt vittünk ki; némi kivitelünk volt ezenfelül még finom papiroslemezben is (448. t. sz. 3. és 4.), mely azonban az előbbiekkel szemben elenyésző jelentőségű. Ezen czikkek uj vámjai kedvezőeknek mondhatók, amenyiben az autonóm tarifa magas tételeivel szemben helyreállítják a statusquot; ez áll főleg a bennünket első sorban érdeklő 448. 1. tételről, mely 3-50 d.-ban lett megállapitva (régi vám: 2-50, obrt kb. 1-— d.) A szerb autonóm tarifa a csomagolő-papirosra 8-— és 15-—- d. vámot és ezenfelül a nyomtatással (reklám, használati utasitás stb.) ellátott ily papiros után még külön 50%-nyi pótlékot szab ki. Az uj szerződésben ezen tarifa-szám három tételre osztatott 5-— 6-— és 7*— d. vámokkal és az 50%-os nyomtatási pótlék — mely a régi szerződésben nem szerepelt — egészen kiküszöböltetett. A régi szerződéses vámtétel egységesen 2-50 d. volt, az obrt 2-— és 3-— d. között váltakozott. Magyarország az 1905. évben összesen 10.793 K értékű csomagolőpapirost vitt ki Szerbiába. A szerb áruforgalmi statisztika adatai szerint ezen czikkekböl Szerbia összbevitele az 1905. évben 529.757 d. volt, melyből Magyarországra és Ausztriára együtt 515.616 d. értékű ily áru esett. Magyarországot nagyobb mérvben csak a 451. 1. t.-sz. alatti nyomdapapiros érdekli, melyből 28.736 K értékűt vittünk ki. Az autonóm tarifa a 451. 1. t.-sz. alatti nyomdapapirosra 15.— d., a 451. 3. t.-sz. alatti egyéb papirosra (irőpapiros) 35.— d. vámot vet ki; az uj szerződés ezen tételeket 11.— és 14.— d.-ra mérsékli, a mely eredmény, tekintve, hogy a régi szerződés hatálya alatt a nyomdapapiros 10.— d. vámot és kb. 2'25 d. obrt-ot, az iró papiros pedig 10.— d. vámot és 3-50 d. obrt-ot fizetett, kedvezőnek mondható.. Az áruforgalmi statisztika ezen czikkek forgalmát külön nem tünteti fel; Szerbia összbevitele ezen három tarifaszám alá eső czikkekböl az 1905. évben meghaladta a 200.000 dinárt. Ezen mennyiség túlnyomóan Magyarországra és Ausztriára esik és csak csekély rész jut belőle a Németbirodalomnak és Francziaországnak. Magyarországnak 1905. évi kivitele az ide tartozó czikkekben a következő: könyomatu, nyomtatott, vonalozott és koczkázott papiros; képeslevelezölapok, nyomtatványok, nyomtatott levélboritékok 7.260 K ; czimkék, etikettek 800 K. A régi vámtarifa eltérő rendszere miatt az összehasonlitás a régi vámteherrel meglehetősen nehéz ; a régi szerződéses tételek 10—150 d. közt, az obrt 10—14 d. közt váltakozott. Az új szerződés tételei ezen három tarifa-számra 25—40—75 d.-t tesznek és meghaladják azon mérsékléseket, a melyeket a német és franczia szerződések e részben elértek. Az autonóm vámtarifa 120.— dináros tétele 45.— dinárra szállíttatott le, a mi megközelíti a status quo-t. Magyarország az 1905. évben 9.545 K viasz- és pergament-papirost szállított Szerbiába. Az autonóm tarifában a zacskókra, borítékokra, stb. megállapított 30—150—150