Képviselőházi irományok, 1906. XXIX. kötet • 945-964. sz.
Irományszámok - 1906-950. Állami számvevőszék jelentése a törvényház által enedélyezett évi hitellel szemben (1907:IX. törvényczikk) az 1907-ik számadási év pótnegyedében előfordult túlkiadások-, előirányzat nélküli kiadások- és hitelátruházásokról
102 950. szám. 12. czímhez. (Fogyasztási és italadók.) A czím 2. »Dologi kiadások« rovatán felmerült 107.117 K 49 f túlkiadásnak az a magyarázata, hogy az útiköltségek alrovaton a kiadások emelkedtek, mert a szolgálat érdekében a czukorgyári főellenőröknek és ellenőröknek nagyobb mérvű áthelyezése vált szükségessé, továbbá, hogy a beszedési százalékok alrovatán is fokozódtak a kiadások annak folytán, hogy azok a borital- és húsfogyasztási adóbefizetések, melyek után a a községek részére beszedési százalékok járnak, nagyobb mérvben teljesíttettek, mint a hogy ezek az előirányzat összeállításánál számitásba vétettek, s végül, hogy a »Kamatleszámitolás« alrovaton is szaporodtak a kiadások, mert a fogyasztási adókból eredő bevételek nagymérvű emelkedése folytán a törvényesen járó kamatleszámitolás igénybevétele mellett is nagyobb mértékben fizettettek be esek az adók. A 3. »Mezőgazdasági szeszfőzdék részére járó jutalmak az 1899. évi XX. t.-czikk 5-ik §-a alapján« rovaton kimutatott 64.294 K 56 f túlkiadás annak tulajdonitható, hogy a mezőgazdasági szeszfőzdék a magas szeszárak miatt excontingens-szeszt sokkal nagyobb mérvben termeltek, mint a mily mérv az előirányzat összeállításánál számitásba vehető volt. . \ A 8. »A magyarországi városok és községek fogyasztási adó természetű jövedelmeinek ideiglenes rendezése folytán nyújtandó segélyezés, illetve kártalanítás az 1899. évi VI. t.-czikk 4. és 5-ik §§-ai, illetőleg az 1901. évi XVIII. t.-czikk 1. §-a alapján« rovaton kimutatott 48.763 K 26 f túlkiadásnak az az oka, hogy a borital és húsfogyasztási adók beszedési jogáért a segélyezésre jogosult városok által fizetendő megváltási összegek emelkedése a husfogyasztási adó és husfogyasztási adópótlék bevételeknél előállott visszamaradások folytán, egyes városok részére a fennálló törvényes rendelkezéseknek megfelelően nagyobb összegek voltak kiutalványozandók, mint a mennyi a költségvetési előirányzat összeállításánál számitásba vétetett. A 10. rovaton kimutatott 242.080 K 96 f túlkiadás onnan származik, hogy az 1907. évben a sörnek Budapest székesfőváros zárt területére való behozatala tetemesen növekedvén, ennek folytán aránylagosan magasabb volt az az összeg is, mely a székesfővárosnak az 1899. évi VI. t.-czikk 5-ik §-ának rendelkezéseihez képest sörfogyasztási adópótlék megtérítés czímén folyósítandó volt. Minthogy azonban a sörbehozatal növekedésével a sörfogyasztás emelkedése kapcsolatos, ennélfogva a szóban levő cúlkiadás teljes ellensúlyozást talál a sörfogyasztási adók bevételi többletében. 13. czímhez. (Határvám kezelési költségei.) A czím 1. »Személyi járandóságok* rovatán csak tévedés folytán mutatkozik 9.461 K 21 f túlkiadás, a mennyiben egy 14.458 K 51 f kiadás az illető pénzügyigazgatóság által kétszer vétetett fel az utalványozási jegyzékbe anélkül, hogy ez az összeg megfelelő módon egyszer egyszersmind megüj szüntettetett volna. E kétszer felvett utalványozási tétel helyesbítése után a szóban levő rovaton nem túlkiadás, hanem megtakarítás fog mutatkozni. A 2. »Dologi kiadások« rovaton jelentkező 9.224 K 77 f túlkiadás szintén részben csak tévedésnek a folyománya, a mennyiben itt is ugy, mint a személyi járandóságoknál, 1.538 K 84 f kétszer van az utalványozási jegyzékekben felvéve, miért is az igazi túlkiadás ennél a rovatnál csak 7.685 K 93 f-t tesz ki. Ez a túlkiadás onnan ered, hogy az irodai költségekre és a különféle kiadásokra költségvetésileg előirányzott összegek elégteleneknek bizonyulván, a felmerült tényleges szükséglethez képest nagyobb összegek voltak utalványozandók. ,• • . .
