Képviselőházi irományok, 1906. XXVI. kötet • 301-914., CXXV-CXLVI sz.
Irományszámok - 1906-901. Törvényjavaslat a közadók kezeléséről
56 901. szám. szlavonországi földközösségeket is, mert ezen adókötelesek ügyeinek intézői és vagyonuknak kezelői legtöbbnyire a községi elöljárók, a kik érdekeltségöknél fogva a kényszerbehajtást nem alkalmazzák. Ez a mulasztás igen sok helyen a hátralékoknak nagymérvű felszaporodását idézte elő, melyeknek előbb-utóbb mégis csak bekövetkező behajtása már nem egy esetben sodorta az ilyen adóhál ralékosokal súlyos helyzetbe. Ezeknek a bajoknak sikeresen csak azzal vehetjük elejét, ha az emiitett vagyonközösségeket közvetlen fizetőkké tesszük és mint ilyeneknek tartozását a kir. adóhivatallal hajtatjuk be. A 29. §-hoz. Az adót kis- és nagyközségekben a törvény alapján ez idő szerint a biró vagy a pénztárnok szedi és nyugtázza egyedül. A jegyző — felelősség nélkül — csak mint számfejtő működik közre és e minőségben sem mindenkor. Minthogy akárhány községi biró és adószedő irni és olvasni is alig tud, eme közegek vagyoni erdekeinek megóvása, s a visszaélések meggátlása végett szükségesnek találtam ott, a hol szervezett községi pénztár nincs, az ellenőri teendőkkel a jegyzőt bizni meg, aki ekként nemcsak az adószedés helyességeért, hanem a beszedett adópénzekért is a bíróval (pénztárnokkal) egyetemben felelős. Ez a felelősség a jegyzőt különben már az 1886 : XXII. t.-cz. 86., illetőleg 88. § a értelmében is terheli. A dolog természetéből folyik ; hogy az esetben, ha a községnek kettős zárral ellátott pénzszekrénye nincs, a beszedett adót, az adószedések napi zárlatához képest, a napló alapján átveszi a biró (pénztárnok), a ki annak meglételeért az adó beszállításáig, illetőleg annak postán való beküldéséig egyedül felelős. A 30—35. §§-hoz. Ezek a szakaszok megegyeznek a.& 1883. évi XLIV. törvény 43—48. §-aivaJ. Lényeges módosítás csak a 45. §-nál történt és pedig az általános indokolásban már kifejtett okokból. Az 1883 : XLIV t.-cz. 43. g-ának azt a határozmányát, mely a beszedett adóösszegeknek az állami és a helyhatósági adók közt leendő arányos elszámolását rendeli, a javaslat 30. §-ában csupán Horvát-Szlavonországokra tartottam fenn, minthogy a közszolgáltatások egyesitett kezeléséről szóló törvényjavaslat hatálya, mely javaslat ebben az elszámolási kérdésben különlegesen intézkedik, az emiitett országok területére kiterjedni nem fog. A 36. §-hoz. Az 1883 : XLIV. t.-cz. 49. §-ában felsorolt s az adó elengedésére igényt nyújtó elemi csapások nemeit azokkal az esetekkel bővítettem ki, melyeket a kifejlett joggyakorlat eddig is elemi csapásnak minősített. Ezzel azonban az eseteket korántsem tartom kimeritetteknek. Ez okból vettem fel a javaslatba azt a rendelkezést, hogy a pénzügyminister a földmivelésügyi ministerrel egyetértőleg más egyéb, esetről-esetre felmerülő elemi csapás esetén is kimondhatja annak az adóelengedésre igényt nyújtó minőségét.
