Képviselőházi irományok, 1906. XXVI. kötet • 301-914., CXXV-CXLVI sz.

Irományszámok - 1906-901. Törvényjavaslat a közadók kezeléséről

52 901. szám. adót, a házadót és a fegyveradót vetik ki, az eltörölt I. és II osztályú kereseti adó, valamint az általános jövedelmi pótadó kivetésének terhétől pedig szabadulnak. A pénzügyigazgatóságok hatásköre az egyenes adók elsőfokú megállapítása tekintetében csökken annyiban, hogy a jövedelemadóba beolvasztott és ezzel az önadóztatás körébe utalt IV. osztályú kereseti adót ezentúl nem a pénzügyigazgatóság veti ki; ellenben a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok kereseti és jövedelemadójának kivetésével gyarapszik. Ez a hatásköri gyarapodás azonban nem jelenti egyúttal a teendők növekedését is, mert ezentúl a pénzügyigazgatóságok (és az adófelügyelő) a helyett, hogy adókiszámitási javaslatot terjesszenek elő, adókiszámításuk eredményét egyszerűen elsőfokú határozattá emelik. Végül az egyenes adók elsőfokú megállapítására hivatott harmadik szervnek, az adókivető bizottságnak hatásköre ki fog terjedni: az általános kereseti adó és a jövedelemadó kivetésére, a mai III. osztályú kereseti adónak, a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyesületek adójának, végül a bányaadónak kivetése helyett. A 3. §. utolsó bekezdése az 1883:XLIV. törvény 13. §-ának a) pontjából vétetett át. A 4. §. az egyenes adókra vonatkozó kivetési lajstromoknak érvényesítésére és közszemlére való kitételére vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza, az 1883. évi XLIV. törvény Ifi. §-ában foglaltakhoz hasonló módon, azzal a lényeges eltéréssel azonban, hogy a közszemlére való kitétel csupán az adókivetés nyilvánosságának és az adózók bővebb felvilágosításának érdekében történik, a felebbezési határidőre azonban kihatása nincs. Eddig ugyanis azok az adózók, a kik az illető adókivetési lajstromban foglalt adónemmel már az előző évben is meg voltak róva, felszólamlásaikat a nyolcz napi közszemlére való kitételt követő 15 nap alatt teijeszthelték elő és csak azok az adózók, a kik a kivetési lajstromban megállapított adóval első ízben rovattak meg, felebbezhettek adótartozásuknak az adókönyvecskébe történt bejegyzését követő 15 nap alatt. Ez a javaslat 13. §-ában a felebbezés határidejét az adókivetési lajstromok közszemlére való kitételének idejétől függetlenül szabályozza, ugy hogy az általános kereseti adótól és a jövedelemadótól eltekintve, a felebbezés általában az adóívnek kézbesítését követő 15 nap alatt nyújtható be. A javaslat 5. és 6. §-a a pénzügyi közigazgatás szervezetének változtatásáról szóló 1889 : XXVJII. törvény 6. és 8. §-át az adóreform követelményeinek megfelelően módosítja s azért hivatkozik kifejezetten az idézett törvényre, mert abban a pénzügyigazgatóságok egész hatásköre szabályozva lévén, a változás alá eső szakaszok helyére majd ezek az uj szakaszok lesznek illesztendők, hogy igy a pénzügyigazgatóságok összes teendőit ezután is egy törvény ölelje fél. A 7. §-hoz. A javaslat 7. §-a elősorolja azokat az eseteket, a mikor a kivetett adó helyesbítése, illetőleg törlése az adó befizetésének időpontjáig bármikor kérhető. A tartozatlanul befizetett köztartozások visszatérítésére nézve pedig a kérelmezhetés határidejét a befizetéstől számított mai 3 évről 5 évre terjeszti ki. A tartozatlan fizetésnek a magánjogban érvényes elméletét kívánom érvényre juttatni pénzügyi közigazgatási jogunkban is. Ha valaki bármely okból oly fizetést teljesített, a melyre kötelezve nem volt, vagy ha valaki ellen oly követelés érvényesíttetik, a melyre nem kötelezhető, jogában áll tartozatlan fizetés czimén a befizetett összeget visszakövetelni s illetőleg, ha a követelésnek nem felelt meg, annak érvényesítését kifogásolni.