Képviselőházi irományok, 1906. XXV. kötet • 857-900. sz.

Irományszámok - 1906-860. Az igazságügyi bizottság jelentése az országos ügyvédi gyám- és nyugdíjintézetről szóló 792 számú törvényjavaslathoz

860. szám. 83 abból könnyebben elszakíthat egy bizonyos tőkeösszeget, hogy azzal családja jövőjét biztositsa. Az ügyvédnek a rokkantsági ellátás csak teljes munkaképtelenség esetén jár, és hogyha ezen a czímen az ügyódi lajstromból töröltetett. A törlés, mint a rokkantsági járulék kiszolgáltatásának feltétele, azért volt felveendő, mert a teljes munkaképtelenség az ügyvédnél csak e módon válik bebizonyította. Máskülönben állandó visszaéléssé válhatna az az eset, hogy az ügyvéd, mint bejegyzett tag teljes munkaképtelenségéről szóló orvosi bizonyítvány mellett is folytatván gyakorlatát, a rokkantsági ellátás lassanként aggkori ellátássá fajulna, a mi az intézetet pénzügyileg alapjában ingathatná meg. Az özvegy és árvák ellátása egy jogi egységet képez. Vagyis mig akár az özvegy, akár csak egy árva is él, illetőleg 18-ik életévét be nem töltötte, az ellátás teljes összegében szolgáltatandó ki. Az ellátási összeget a jogosultak részére a törvényjavaslat különös oltalomban részesiti, a mennyiben a 19. §-ban kimondja, hogy az ellátási összegek minden levonás nélkül szolgáltatandók ki, tehát abból még az intézeti járulókok hátralékai sem vonhatók le. Kimondja továbbá ugyanezen szakasz, hogy az ellátási igény végrehajtás tárgyául nem szolgálhat. A törvényjavaslat 24. §-a gondoskodik arról, hogy az ügyvédnek más ügyvédi kamara területére való átköltözködóse esetén az intézeti tagság folyása meg ne szakittassék. A törvényjavaslat az intézetre vonatkozólag csak azon főbb elvi intézkedéseket tartalmazza, a melyek okvetlenül törvény által szabályozandók. Ezen törvényi szabályok még kiegészitendők lesznek, a mi a javaslat 26. §-a szerint az intézet közgyűlése által alkotott és az igazságügyminister által jóváhagyott alapszabályokban fog eszközöltetni. Ez az intézkedés annyival inkább indokolt, mert az intézet egészen uj intézmény lóvén, valószínűleg kezdetben az alapszabályok gyakoribb módosítása ós kiegészítése fog szükségessé válni, a mi a törvényhozás utján csak igen nehézkesen történhetnék meg. Az intézet az igazságügyminister felügyelete alatt áll. Ki kell még emelnünk azt, hogy a javaslat 29. §-a szerint az intézeti járulók a kamarai tagsági díj kiegészítő részét képezi ós azzal együtt kell behajtani ós hogy e tekintetben az ügyvédi kamara kimutatása végrehajtható okiratot képez. in. Az igazságügyi bizottság az igazságügyministeri törvényjavaslaton a következő módosításokat ajánlja: A 6. §-nál kimondotta azt, hogy a kamarának fizetni nem tudó tagját az intézeti járulékok fizetése alól nem a kamara választmánya, hanem ennek javaslatára a kamara közgyűlése mentheti fel, mert a nem fizető tag helyett a tagok összességének kellvén a terhet viselni, csakis ezeknek képviselője, a közgyűlés tekinthető e tárgyban határozatra jogosultnak. Továbbá ugyanebbe a §-ba — félreértések elkerülése végett — beletoldotta, hogy ez a felmentés nem egyszer s mindenkorra, hanem csak »óvről-óvre« történhetik. A 7. §-ban, ezen §-ban foglalt intézkedés enyhítéséül, illetőleg helyesebb alkalmazhatása czéljából azt az intézkedést vette fel az igazságügyi bizottság, hogy az intézeti tagot az intézeti járuléknak az esedékesség napjától száll*