Képviselőházi irományok, 1906. XXV. kötet • 857-900. sz.
Irományszámok - 1906-860. Az igazságügyi bizottság jelentése az országos ügyvédi gyám- és nyugdíjintézetről szóló 792 számú törvényjavaslathoz
84 860. szám mitott két óv alatti be nem fizetése okából csak akkor lehet törölni, ha az intézeti tag ezen határidő alatt »az ellene foganatositott végrehajtás daczára« nem fizetett. A 8. §. arról intézkedik, hogy a mennyiben az ügyvéd az intézeti járuléka nem fizetése, vagy birói határozat vagy lemondás következtében megszűnik az intézet tagja lenni, az esetbea az ügyvéd megszakított intézeti tagsága nem folytatható, hanem a tagság az nj felvétellel kezdődik. Az igazságügyi bizottság midőn a javaslat ezen általános szabályát elfogadta, ugy találta, hogy a méltányossággal nem volna megegyeztethető és a közérdekben sem feküdnék ezt a szigorú szabályt minden kivétel nélkül alkalmazni. Nevezetesen gyakran megesik, hogy az ügyvéd a viszonyoknál fogva kénytelen sokszor választás alá esŐ vagy egyéb közhivatalt vállalni, a melylyel ügyvédi pályáját megszakítja, de másrészt ilyen vállalt közhivatal után ismét kénytelen az ügyvédi pályára visszatérni. Indokolt tehát, hogy hasonló esetben az ügyvéd az intézeti tagságot ott a hol közhivatalvállalás által megszakitotta, tovább folytathassa. Az igazságügyi bizottság ezt az álláspontot elfogadta ós ennek megfelelő intézkedést vett fel a javaslat 8. §-ába, mindazonáltal azon korlátozással, hogy az intézeti tagság ily esetben való folytatásának csak akkor van helye, ha az ügyvéd korábbi lemondása és ujabb felvétele közt eltelt időre az intézeti járulékokat minden egyes járulók esedékességétől számitott 5°/o-os kamattal együtt az intézetnek lefizeti ós hogy ha közhivatali minőségében eltöltött szolgálata után ellátási igénye nincs. Ezt a korlátozást szükséges volt felvenni, miután ezt az intézet pénzügyi viszonyai követelik meg ós hogy másrészt eleje vétessék azon visszaélésnek, hogy az ügyvéd az időközben viselt közhivatal után nyugdíjat kapván, csak azért lépjen vissza az ügyvédi kamarába, hogy onnan magát munkaképtelenség czímón csakhamar töröltetvén, ez által az intézet kárára növelje közhivatali nyugdíjának összegét. A 9. §. ötödik bekezdésébe a bizottság azt az intézkedést vette fel, hogy 20 közgyűlési tag csak »a tárgy megjelölésével* kivánhatja a közgyűlés egybehivását. A 12 §-ba felvette a bizottság azt, hogy a javaslat által megnevezett tisztviselőkön kivül a közgyűlés még »ellenőrt« is választ. Ezen pótlás szükséges volt az okból, mert az intézet nagyobb vagyont kezelvén, az intézeti pénzkezelés szabályszerűségének biztosítása czóljából ellenőri állás szervezése szükségesnek mutatkozott. A 14. §-nál az igazságügyi bizottság ugy találta, miszerint itt utalásnak kell lenni arra, hogy a mathematikai táblázatok, melyek az ellátás számszerű összegeinek megállapítását tartalmazzák, nem a törvényben, hanem az alapszabályokban állapittatnak meg. Továbbá szükségesnek találta az igazságügyi bizottság azt is, hogy a világosság kedvéért ugyanott zárjelben utalás történjék a 26. §. 2. pontjára ós a 9. §. 4. pontjára, ós pedig ez utóbbira azért, mert az öt évenként készülő mathematikai mérlegnek épen az a czólja, hogy az intézet pénzügyi eredményéhez képest a mathematikai táblázatokban foglalt ellátási összegek mérvét (csökkenő vagy emelkedő irányban) helyesbíteni lehessen. A 14. §. 4. bekezdésében, a mely az ügyvédnek az ügyvédi lajstromból rokkantság esetén való töiléséről szól, az igazságügyi bizottság azt az intézkedést vette fel, hogy a törlést ez esetben »csak« az intézeti tag kórheti. A törlés kórósé ez esetben az ügyvédnek legsajátabb joga s ki kellett zárni minden olyan esetet, hogy családtag vagy bárki más is kérhesse az ügyvédnek hasonló czimen való törlését,
