Képviselőházi irományok, 1906. XXV. kötet • 857-900. sz.

Irományszámok - 1906-860. Az igazságügyi bizottság jelentése az országos ügyvédi gyám- és nyugdíjintézetről szóló 792 számú törvényjavaslathoz

80 860. szám. Az ügyvédi kamarák hatáskörébe tartozik a felett való határozás, hogy nem fizetés czimén a kamarából egyes tagokat kizárjon. Az ügyvédek nem egyénenként, hanem kamaránként szervezkednek országos ügyvédi gyám- ós nyugdíjintézetté. A kamarák választják az intézeti közgyűlés tagjait, a közgyűlés tehát a kamarák képviselőiből fog alakulni. A javaslat szerint az intézetnek; az ügyvédi kamarák lajstromába felvett minden ügyvéd törvénynél fogva tagja, az intézeti tagság a kamarai tagság megszűnésével végződik. A kamarai és az intézeti tagság megszűnik akkor, ha az esedékesség napjától számitott két év alatt az ügyvéd intézeti járulékát be nem fizeti. Ez az intézkedés okvetetlenül szükséges az intézet fizetőképességének fentartása czéljából. A törvényjavaslat ezen a téren is elmegy azonban a méltányosság legszélsőbb határáig, midőn elrendeli, hogy azon ügyvéd ellen, a ki a törlés jogerőre emelkedése előtt intézeti járulókát és annak járulékait lefizeti, törlési eljárást meg kell szüntetni. A kizárt tag is újból felvehető, ha a törlés jogerőre emelkedésóig felmerült összes hátralékait kifizeti, a mely esetben azonban az intézeti tagságot nem folytathatja, a kizárásáig lefolyt várakozási idő javára be nem számitható, hanem uj felvételnek van helye. Az intézet szervezetét, illetőleg szerveit képezik a közgyűlés, az igazgatóság, felügyelő bizottság, és az intézet tisztviselői. A közgyűlés tagjait a kamarák választják és pedig minden 75 tag és 75-nél több tag után egyegy képviselőt, a mi által gondoskodva van arról is, hogy a nagy számmal biró budapesti ügyvédi kamara tagjai a közgyűlésen túlsúlyba ne kerüljenek. Az igazgatóság 10 rendes ós 4 póttagból áll, a kiknek fele része a budapesti kamara, fele része a vidéki kamarák tagjaiból választatik a közgyűlés által. Miután az intézet szókhelye Budapest és miután szükséges, hogy az igazgatósági tagok minden pillanatban rendelkezésre álljanak, ezért volt szükséges, hogy az igazgatóság tagjainak fele része a budapesti kamara tagjaiból választassák. A felügyelő bizottság 5 tagból áll, a kik az intézetnek oly tagjai közül \ álasztandók, a kik nem tagjai az igazgatóságnak, vagy a közgyűlésnek. A felügyelő bizottság ellenőrző szerepet gyakorolván, ezt csak ugy tehetik halhatósan és elfogulatlanul, ha nem tagjai az intézet oly szerveinek, a melyeknek határozatait épen nekik kell ellenőrizniük. Az intézet tisztviselői: az elnök, helyettes elnök, titkár, ügyész, pénztáros és ellenőr. Ezen tisztviselők hatásköre feladatuknak megfelelően van kijelölve a törvényjavaslatban. . " Az intézet által az egyes tagoknak és hozzátartozóiknak nyújtandó ellátás főbb elveiben a következő: Elv az, hogy az intézettől az ellátás csak a jelen törvényben meghatározott személyeknek jár (13. §.). Az ellátási esetek ós az ellátás mérve tehát sem alapszabályok, sem szerződés által a törvény ellenére meg nem határozható, ki nem tágitható és nem korlátozható. Erre szükség van az intézet fennállása érdekében. Ezt az elvet azonban a javaslat szerencsésen egyezteti össze azzal, hogy egyes kijelölt esetekben teret enged annak, hogy az ellátás összege az intézeti tag családi és vagyoni viszonyaihoz megfelelően simuljon. A javaslat az ellátásnak két nemét ismeri: 1. az ügyvéd rokkantsági ellátását, 2. az ügyvéd halála esetén, az özvegyek és árvák ellátását. Az ügyvéd aggkori ellátása jelen törvényjavaslatba felvéve nincs. Az aggkori ellátás, a mely szerint minden ügyvéd egy meghatározott életkor, pl, 65—70 éves korában tekintet nélkül munkaképességére vagy munkaképte-