Képviselőházi irományok, 1906. XXV. kötet • 857-900. sz.
Irományszámok - 1906-860. Az igazságügyi bizottság jelentése az országos ügyvédi gyám- és nyugdíjintézetről szóló 792 számú törvényjavaslathoz
860. szám. 79 intézet mellett továbbra is fenn fognak maradni, de sőt ennek működését harmonikusan egészitik ki. Az ügyédi gyám- és nyugdíjintézetnek ozélja ugyanis az, hogy ne könyöradományokat nyújtson, hanem jogokat biztositson, a mihez azonban ismét szükséges az, hogy az ellátás tekintetében bizonyos jogszabályokat létesítsen és pedig olyanokat, a melyek az intézet fennállását is teljes mértékben biztosítsák. De épen ezért ezen jogszabályok bizonyos tekintetben ridegek, a melyektől eltérni nem szabad, s az úgynevezett méltányossági eseteket figyelembe venni nem lehet Az egyes méltányossági esetek ezutánra is a kamarai segélyalapok jótékonyságára lesznek utalva; ilyen eset például az, a midőn az ügyvéd az intézeti járulék nem fizethetóse okából az ügyvédek lajstromából törlendő (7. §.) lenne, de a mely esetben az ügyvédi kamara különös figyelmet érdemlő okokból az egyes tagnak az intézeti járulók befizetését elengedheti és annak a központba való befizetését jótékonyságból a segélyalap terhére utalhatja át. Ilyen eset az is, midőn a javaslat 14. és 15. §§-aiban kitüntetett tiz, illetve öt évi várakozási idő eltelte előtt áll be az ellátásra szorulás esete, a mikor még az intézeti tagságból folyó jogosultság az ellátásra meg nem nyilt. Ezen esetekben az egyes kamarai segélyalapoknak igen szép feladatuk lesz a jótékonyságot gyakorolni ott, a hol az intézet ellátást nem adhat. Az ilyen kivételes esetekben nyújtandó segélyek a nyugdíj-intézet fejlődésével mind ritkábbak lesznek s ennélfogva maga a segélyezés is esetenkint emelkedő irányt fog követni. Ily összhangban egészitik ki egymást az országos ügyvédi gyám- és nyugdíjintézet ós az egyes kamarák segélyalapjai, a mely utóbbiak nemcsak feleslegesekké nem válnak, de sőt jelentőségükben emelkedni fognak. Újból kell hangsúlyoznunk azt is, hogy jelen törvényjavaslat eredeti magyar alkotás, a mely e téren a. föld összes művelt államai között az első. E törvényjavaslat a külföldön már eddigelé is élénk figyelmet keltett ós a budapesti ügyvédi kamarához ós az igazságügyi kormányhoz többrendbeli tudakozódás érkezett be Németországból, Ausztriából és Francziaországból, hogy hasonló intézményt magyar mintára alkossanak. Ki kell emelnünk azt is, hogy a törvényjavaslat mint kodifikaczionalis mű is különös figyelmet érdemel. Stílusa lapidaris, tiszta. Rövid 30 §-ban öleli fel az egész anyagot: a szervezetet és a tagoknak az intézethez való magánjogi viszonyát. II. A törvényjavaslat főbb elvei a következők: Az ügyvédi gyám- és nyugdíjintézet országosan szerveztetik, a melynek központja és székhelye Budapest. Az ügyvédi kamarák autonómiája ezen országos intézet által nem csak nem korlátoztatik, hanem az intézet czóljainak megfelelően tágittatik. A kamarák feladata lesz az, hogy az intézeti járulékokat a tagoktól beszedjék és kötelesek minden évben az összes tagokra eső járulékokat beszolgáltatni az országos intézetbe, a miért egyenes felelősséggel tartoznak. A kamarák jogkörébe tartozik az, hogy az intézeti járulék fizetésétől külö nös figyelmet érdemlő esetekben egyes tagokat egészben vagy részben felmenthessen. A kamarák saját hatáskörükben intézkednek a tekintetben, hogy intézeti járulékokat az egyes tagokra miként vetik ki és miként szedik be.
