Képviselőházi irományok, 1906. XXV. kötet • 857-900. sz.
Irományszámok - 1906-888. A képviselőház közigazgatási bizottságának jelentése "a közegészségügy rendezéséről szóló 1876. évi XIV. t.-cz. II. rész I. fejezetének módositásáról" szóló 855. számú belügyministeri törvényjavaslat tárgyában
888. szám. 227 Ez a rendelkezés és a szankczió az orvosnak, mint szakközegnek, megfelelő befolyást biztosit a közegészségügyi szolgálat menetére. De nemcsak a közegészségügyi szolgálatra és teendőkre vonatkozólag tartalmaz a javaslat helyes és szabatos rendelkezéseket, hanem rendezi a városi, községi (kör-) orvosok jogviszonyait az egész vonalon és rendezi ezeknek fizetését és egyéb járandóságait is. Ez által kettős czél lesz elérve: kellő számú szakképzett orvos fog vállalkozni egészségügyi szolgálatra és ezek az orvosok, megkapván azon anyagi eszközöket, melyek munkásságukkal arányban állanak —• teljes ambiczióval fogják fontos hivatásukat teljesíthetni. A jogviszonyok rendezetlensége és a fizetés csekélysége volt eddig főleg az oka azon szomorú ténynek, hogy mintegy 190 körorvosi ós sok községi orvosi állás állandóan betöltetlen volt, még pedig rendszerint olyan helyeken, a hol orvosra leginkább szükség lett volna. A legkisebb körorvosi fizetés eddig évi 180 kor. volt. Ezért a fizetésért okleveles egyén csakugyan nem vállalkozhatott szolgálatra. A javaslat szerint a községi (kör-) orvosnak járandóságai a következők lennének: 1. törzsfizetós: ügyvezető orvosnak évi 1.600 K, nem ügyvezető orvosnak évi 1.400 K ; 2. korpótlók, mely a nyugdíjba beszámítandó és a mely 5 óvenkint 200 K összegben járna és 800 K-ig emelkedhetik; 3. helyi pótlók, mely évi 1.200 K-nál több nem lehet; 4. személyi pótlók; » 5. rendkívüli évi segély; 6. lakáspénz (természetbeni lakás) fuvar, illetve fuvardíj (uti átalány) ós távolságdíj. %. «• Az 1., 2., 3. alattiakat az államkincstár, a személyi pótlékot a község (kör) viseli; a rendkívüli évi segély, mely akkor járhat, ha a teljes helyi pótlékkal bővített fizetés mellett sincs az orvos megélhetése — mellékjövedelem hiánya miatt biztosítva —• a törvényhatóság, esetleg a vármegyei orvosi alap kamatainak terhére állapitható meg; a lakáspénz (természetbeni lakás) a községet (kört) terheli; a fuvart (fuvardijat) bizonyos esetekben (amikor első sorban községi közérdekről van szó) a községek (körök), más esetekben az orvost igénybe vevő felek szolgáltatják, illetve fizetik; heveny fertőző betegségek fellépése esetén ezek a terhek is a belügyi tárcza kiadásai közé utalhatók; a távolsági díjat az egyes lelek fizetik, fertőző betegségek fellépése esetén ezek a díjak is a belügyi tárcza terhére számithatók fel. Az orvosok járandóságaikat — a mennyiben azok nem természetben járó szolgáltatások — minden vármegyei törvényhatóság által létesítendő orvosi alapból fogják megkapni, a hová a megfelelő összegeket ugy az állam, mint a községek (körök) be fogják szállítani. Az orvosi alapot az állampénztár kezeli. Az orvosi járandóságokat a bizottság megfelelőknek találta. Olyanoknak, melyek az orvosnak tisztességes megélhetést biztosítanak. De felette' fontos különösen az a körülmény, hogy az orvosi járandóságoknak nagyobb részét az államkincstár fogja viselni (egyelőre 3,276.000 K), a mi által a községek eddigi terhei lényegesen apadnak s ez által a községek — felszabadulván e tehertől — az eddig ezen a czimen lekötött anyagi erőiket más közczélokra fordithatják. A javaslat szabályozni kivánja a rendelési és beteglátogatási dijakat is. Nappali látogatási díj minimuma 1 K, éjjeli látogatásé 2 K. A látogatási 29* I
