Képviselőházi irományok, 1906. XXV. kötet • 857-900. sz.

Irományszámok - 1906-888. A képviselőház közigazgatási bizottságának jelentése "a közegészségügy rendezéséről szóló 1876. évi XIV. t.-cz. II. rész I. fejezetének módositásáról" szóló 855. számú belügyministeri törvényjavaslat tárgyában

228 888, szám. díjak minimumának megfelelő törvényes megállapításával (eddig szabad egyezkedés tárgya volt) a községi orvosi karnak egy régi és méltányos óhaja fog teljesedésbe menni. Gyermekvédelmi humanitárius okokból teljesen indokolt, hogy a 7 éven aluli gyermekek gyógyításánál a rendelési és beteglátogatási díjnak csak a fele jár. Külön orvostartásra a javaslat az 5.000 vagy ennél több lakossal biró községeket kötelezi. Az ennél kevesebb lakosú községek orvosi körökbe fognak beosztatni. Nehogy azonban az eddigi állapot rosszabbodjék, a javaslat szex'int a törvényhatósági bizottság megengedheti, hogy 5.000 lakosnál kevesebb lelket számláló községek is alkalmazhassanak külön orvost. Ezen intézkedés azt az intencziót is szolgálj a, hogy a mennyiben a viszonyok megengedik, lehetőleg minél több külön községi orvosi állás szerveztessék. Haladást jelent a javaslat az orvos teendőinek körülírásánál is, mert közvetlen felügyeleti jogkört biztosit részére a gyógyszertárokat és népiskolákat illetőleg; haladást jelent annyiban is, hogy kimondja, hogy az orvos elleni fegyelmi ügyekben orvosi szakvéleményt is ki kell kérni. Megfelelően van szabályozva a szabadságidő és a helyettesítés kérdése is. A javaslat a községi (kör-) orvosválasztás elvét továbbra is meghagyja. Az orvost külön orvos tartására jogosított községeknél a községi képviselőtestület, orvosi köröknél a körbe tartozó községek képviselőtestületeinek kiküldöttei és az alispán által kiküldött törvényhatósági bizottsági tagok fogják választani. A választási rendszer fentartása indokolt egyrészről az önkormányzati elv tiszteletben tartása, másrészt azon bizalmi viszony szempontjából, mely kell, hogy a községet és egészségügyének gondozóját összekapcsolja. A községi képviselőtestületek befolyása az orvosválasztás esetén kívül még csak abban az esetben van biztosítva, a midőn a felett kell dönteni, vájjon viselhet-e az orvos egyidejűleg más állást is. Az egészségügyi szervezeti egyéb kérdésekben a határozás joga részben a törvényhatósági bizottságra, részben a közigazgatási bizottságra lesz bizva. A javaslat az önkormányzati elvet fentartja, erősiti azáltal is, hogy egészségügyi bizottságok szervezését rendeli az orvosi körökben is, a mi által a művelt társadalmat még jobban belevonja az egészségügyi igazgatásba. Fontos rendelkezése a javaslatnak az, hogy a törvény életbe lépése után egy év alatt a községi (kör-) orvosok számára országos nyugdíjintézet létesítendő, a mi által az orvosok anyagi existencziájukban még jobban biztosítva lesznek. A bábaügy hiányait a javaslat, — bár még nem gyökeres módon — szintén orvosolni iparkodik. A bizottság a javaslat idevágó intézkedéseiben a legfontosabb és legsürgősebb kezdő lépést látja. Teljesen méltányolja a bizottság a javaslat azon rendelkezéseit, melyek az orvosi jogviszonyok döntő fontosságú kérdéseiben lehetővé teszik a m. kir. közigazgatási bíróság ítélkezését; az az intézkedés meg épen alkotmányjogi és garantialis természetű, a melylyel az orvosi fizetésekre és járandóságokra vonatkozó állami hozzájárulás rendelkezésre bocsájtása, illetve ezen hozzájárulásnak netán megtagadása felett ugyanezen bíróság van hivatva dönteni. A javaslat, mely az 1876 : XIV. t.-cz. II. rész I. fejezete helyébe lépne, csak a kis- és nagyközségekről, valamint a r. tanácsú városokról (ezeket illetőleg az orvosi fizetések kivételével) rendelkezik; nem foglal tehát magában intézkedéseket a törvh. joggal felruházott városokra vonatkozólag, csak azon vonatkozásban, hogy ezen városok főorvosát ezentúl a főispán az egész-