Képviselőházi irományok, 1906. XXV. kötet • 857-900. sz.
Irományszámok - 1906-887. Törvényjavaslat a gazdasági népoktatásról
887. szám. 197 2. Szőlő- és borgazdasági tanfolyam tartatott tavaszszal, április 29-től május 10 ig ós őszszel, október 10-től 23-ig 73 tanitó részére, a kik egyenként 120 K segélyben részesültek. 3. Kizárólag 2 hétre terjedő borgazdasági tanfolyam volt két izben 20—20, összesen 40 néptanító részére július ós augusztus hó folyamán a budafoki m. kir. pinczemesteri iskolában, hol a felvett tanitók egyenként CO K államsegélyben részesültek. 4. Gyümölcsészeti tanfolyamok voltak Keszthelyen, Tordán és Kisszebenben. Ezekre 16 — 16, összesen 48 tanitó vétetett fel. 5. Tejgazdasági tanfolyamok évenként 30 tanitó részére Sárváron tartatnak. 6. Baromfi- és tejkezelési tanfolyam volt 8 elemi iskolai tanitónő- és tanitókópző-intózeti tanárnő részére Breznóbányán ós Gödöllőn, mely combinalt tanfolyam a tavaszi időben 2 hétig tartott. 7. A méhtenyésztésből évenként két izben Gödöllőn 3—3 hétre terjedő tanfolyamok tartatnak, 40 tanitó és 20 tanitónő részére. 8. Kézügyességi (slöjd) tanfolyam volt Szentesen 40, Esztergomban 83, Aradon 40 és Temesváron 30 tanitó ós tanitónő számára. 9. 16 szaktanitónő részére a kecskeméti m. kir. földmives iskolában a szalma-, raffia-, forgács- és gyékény fonás, valamint az aprójószág-tenjrósztés köréből 4 hétre terjedő tanfolyam volt. Ezen helyesnek bizonyult képzési módot kivánjuk fentartani a jövőben is. 25. §. A 25. §. második bekezdése azon tanitók számára, a kik a gazdasági ágak valamelyikében közelismert képzettséggel ós gyakorlati jártassággal birnak, azt a kedvezményt biztosítja, hogy a gazdasági tárgyak tanítására ideiglenes jogosítványt nyerhet, de két óv alatt köteles az ilyen tanitó is az ezen §-ban előirt képesítést megszerezni. Az indokolás 21. és következő lapjain rámutattam az önálló gazdasági népiskolák nagy jelentőségére és arra a nagy feladatra, a melyet az ilyen gazdasági népiskoláknak a községek culturalis ós gazdasági életében megoldaniok kell. Az eddigi tapasztalat igazolta, hogy a hol az ilyen iskolához lelkes, buzgó és hivatását kellő szakértelemmel betöltő szaktanító került, az ilyen gazdasági népiskola a község egész gazdasági életére örvendetes átalakító hatással volt. Bátran állithatom, hogy a gazdasági népoktatás a gazdasággal foglalkozó népmilliók jövő boldogulásának egyik leghathatósabb előmozdítója ós hogy a gazdasági népoktatásnak a lefolyt tiz év alatt kipróbált rendszere alkalmasnak látszik a nagy feladat megoldására. De a gazdasági népoktatás sikerének legfőbb alapfeltótele a néptanítóknak, különösen pedig a gazdasági szaktanítóknak minél helyesebb és minél alaposabb kiképzése. A gazdasági szaktanítók kiképzése eddig ugy törtónt, hogy a tanitóképezdét jeles sikerrel végzett és a gazdálkodás iránt hajlammal biró okleveles néptanítókat a földmivelésügyi minister a földmives-iskolákba kétéves tanfolyamra vette fel. Ezen tanfolyam elvégeztóvel a tanitók a gazdasági oktatásra képesítést nyertek és a közoktatásügyi minister által gazdasági népiskolákhoz alkalmaztattak.