Képviselőházi irományok, 1906. XXV. kötet • 857-900. sz.

Irományszámok - 1906-887. Törvényjavaslat a gazdasági népoktatásról

198 887. szám. Ámbár az ilyen módon képzett egyének közül is többen igen jól bevál­tak, az eddigi képzési rendszer mégsem tartható tovább, főleg azért, mivel a földmíves-iskolák tanári testülete a hozzájuk rendelt egy-egy tanítójelölt kiképzésére sem elegendő időt nem fordíthatnak, sem pedig egységes mód­szert a kiképzésben nem alkalmazhatnak. A gazdasági néptanítók kiképzésére külön e czélt szolgáló szaktanitó­képző-intózetet kell szerveznünk, a mely intézetbe szintén okleveles néptaní­tók vétetnének fel, a kik kétéves tanfolyamban szereznék meg a teljes gaz­dasági kiképzést és nyernének gazdasági szaktanítói képesítést. A gazdasági szaktanitónők eddigi kiképzése egyes kisebb tartamú tan­folyamokon, eléggé hiányosan történt. Jövőben ezek számára gazdasági szak­tanitónőkópző-intézet szerveztetik, a melyben az oda felvett okleveles tanító­nők kétéves tanfolyamban a háztartás, konyhakertészet, aprójoszágtenyésztés, női kézimunka stb.-ben alapos gyakorlati irányú kiképzést fognak nyerni. Az itt képesített gazdasági szaktanitónők a 12—14 éves leánytankötelesek gya­korlati irányú oktatásával megoldanák azt a nehéz és nagy feladatot, hogy az alsóbb néposztály asszonyai a családi életben okosan, helyesen ós gazda­ságosan tudják betölteni feladatukat. Összesen egy gazdasági szaktanitóképző- és egy gazdasági szaktanitónő­kópző-intézet szerveztetnék, az ezen czélra leginkább alkalmas fekvésű ós berendezésű egy-egy állami földmíves-iskola átalakításával. Ezen intézetek egyes tanfolyamába 15 tanitó ós 10 tanítónő vétetnék fel. Szervezetét és tanítói rendjót a földmivelésügyi minister a vallás- és közoktatásügyi ministerrel egyetértőleg állapítja meg. A gazdasági szaktanító- ós szaktanitónőképző-intézet a földmivelésügyi minister főfelügyelete alatt áll. Ezen intézetek berendezési ós fenntartási költ­ségei különös nehézséget nem okoznak, mivel, miként emiitóm, a földmive­lésügyi minister ur két, erre a czélra legalkalmasabb földmives-iskolát fog gazdasági szaktanító-, illetve szaktanitónőképző-intézettó átalakítani. Mind­két földmíves iskola úgy van fölszerelésekkel, épületekkel és gyakorlóterületek­kel ellátva, hogy ezek a gazdasági tanítóképzés czóljaira minden külön költség nélkül átvehetők. Minden tanitó ós tanítónő a kétéves tanfolyam ideje alatt évi 800 K élelmezési és ellátási díjban részesülne az állam részéről, aminthogy a földmíves iskolákba fölvett tanítók eddig is ugyanannyi ellá­tási díjban részesültek. A gazdasági tanitó- és tanitónőkópző-intózetbe felvett okleveles tanítók, illetőleg okleveles tanítónők a kétéves tanfolyam elvógez­tóvel gazdasági szaktanítói, illetőleg szaktanitónői képesítést nyernek. 27. §. Az elemi népiskolákkal kapcsolatos, kisebb fokozatú gazdasági népisko­lákban a gazdaság tanítására alkalmazott tanítók eddig is évi egyszáz korona díjban részesültek, a mely czélra, ha azt a község szegénysége miatt nem volt képes fedezni, államsegély engedélyeztetett. Ellenben a közismereti tár­gyakat az elemi népiskolák tanítói eddig is külön díjazás nélkül voltak köte­lesek ellátni. . • A gazdaságtan tanításáért azért indokolt a külön díjazás, mert erre a tanitó külön tanfolyam elvégzésével nyer képesítést, és mert ennek tanítása több heti órát, nagyobb gondosságot és fáradságot igényel; ellenben a köz­ismereti tárgyaknak (irás, olvasás, számolás és a többi) oktatása az elemi

Next

/
Oldalképek
Tartalom