Képviselőházi irományok, 1906. XXV. kötet • 857-900. sz.

Irományszámok - 1906-887. Törvényjavaslat a gazdasági népoktatásról

178 887. szám. tanfolyam; jövőben még nagyobb arányokban lesz gondoskodva a tanitók gazdasági kiképzése felől, részint a tanitóképzőkben, részint nóptanitóknak a földmivesiskolák két évi tanfolyamára ösztöndíj élvezetével felvétele által. Gondoskodunk továbbá a gazdasági ismétlő-iskolák tantervének megfelelő jó és olcsó olvasókönyvekről s a tanitók számára gazdasági vezérkönyv felől. El fogjuk látni ezen iskolát a legszükségesebb taneszközökkel. Kijelentem, hogy a községeket, a mennyiben a gazdasági ismétlő-iskolák felállitása ós fenntartásánál a tőlük telhető áldozatkészséget tanusitják, hajlandó vagyok némi államsegélyben is rószesiteni: de oly határozott kikötéssel, hogy az államsegély elsősorban csak a tanitók tiszteletdíjának fedezésére fordítható.« Ezen szervezet szerint gazdasági ismótlőiskolát köteles felállítani az 1868: XXXVIII. t.-cz 50. §-a alapján minden olyan község, a melyben a lakosság túlnyomó része gazdálkodással (földmivelés, szőlészet, kertészet, gyümölcsészet stb.) foglalkozik s a mely községekben osztott (több tanítóval bíró) elemi iskola van. A szervezet megállapította a gazdasági ismétlő-iskola felállítási és fenntartási költségeinek mi módon való fedezését; a tanítási időt és az iskolai szüneteket; az iskolába való járás kötelezettségét ós az iskolai rendtartást; a tanítás helyét és ennek felszerelését; a tanitók alkalmazását és a" helyi felügyeletet. A szervezettel egyidejűleg kiadatott a gazdasági ismétlő-iskola tanítási terve és szabályoztatott a tanitók gazdasági kiképzése. E szerint a tanitók gazdasági kiképzése felől a földmivelósügyi minister gondoskodik, még pedig külön e czólból rendezett gazdasági tanfolyamok utján. Ezen tanfolyamok évenként a nyári nagy szünidőben tartatnak ós több száz néptanító vesz részt azokban. Ezenkívül minden két évben 12—15 néptanító vétetik fel a földmives-iskolákba 800 korona évi ösztöndij mellett, a kik két éven át a mezőgazdaságban teljes kiképzést nyernek ós ennek befejeztével nagyobb > községekben a gazdasági ismétlő-iskolákhoz rendes gazdasági szaktanitókul Í neveztetnek ki s kezelésük alá kisebb mintagazdaság van adva, a melyen az ismétlő-tankötelesek gyakorlatilag tanulják a gazdálkodást. A községek ós a néptanítók a gazdasági ismétlő-iskolákat nagy érdeklődéssel karolták fel s évről évre jelentékeny számban keletkezett ilyen iskola. A községek belátták a gazdasági ismétlő-iskola előnyeit és minden különös kényszer nélkül megajánlották e czólra a tőlük telhető hozzájárulást. Az állami költségvetésben a gazdasági ismétlő-iskolák állami segélye , zésóre 1897. évtől kezdve külön czím alatt bizonyos összeg lett felvéve, a mely főleg a néptanítók tiszteletdíjaira fordíttatott. A gazgasági ismétlő-iskoláknak két típusa alakult ki. A kisebb községekben a mindennapi elemi népiskola tanítója, a ki valamely gazdasági tanfolyamon már részt vett, vezeti a gazdasági ismétlő-iskolát, s vagy az iskola kertjében, vagy a faiskolában gyakorlati oktatást is ad a gyümölcsószet, szőlészet ós a konyhakertészkedésben. A legtöbb községben csak ilyen szerény keretben lehet megvalósítani a gazdasági népoktatást. A nagyobb népességű és gazdasági tekintetben is nagyobb fontossággal biró községekben a gazdasági ismétlő-iskolához külön gazdasági szaktanító alkalmaztatott, a ki a fennebb említett két éves gazdasági tanfolyamot sikeresen elvégezte és a ki a község által adott ós felszerelt mintegy 20 holdnyi területen mintagazdálkodást folytat és ezen végzi a 13—15 éves tankötelesek gyakorlati oktatását. A leánygyermekek gyakorlati oktatására néhány ilyen külön szaktanitós gazdasági ismétlő iskolához szaktanitónő is alkal-