Képviselőházi irományok, 1906. XXV. kötet • 857-900. sz.
Irományszámok - 1906-887. Törvényjavaslat a gazdasági népoktatásról
887. szám. 179 maztatott, a ki a leánygyermekeket a háztartásban, női kézimunkában, konyhakertészetben stb. oktatja. A közismereti tárgyak (irás, olvasás, fogalmazás, földrajz, történelem, számtan, egészségtan) tanitása felől is gondoskodva van. Ilyen keretben fejlődtek a kóttypusu gazdasági ismétlőiskolák. Számukra a vallás- és közoktatásügyi minister 1902. évi 66.569. számú rendeletével ujabb szervezetet és tantervet adott ki, a mely ezen iskolák fejlődését nagy mértékben előmozditotta. Az uj szervezet a következő lényeges rendelkezéseket tartalmazza : A gazdasági ismétlőiskola az 1868. évi XXXVIII. t.-cz. 55. §-ának rendelkezései alapján, ugyanezen t.-cz. 50. §-a értelmében szervezett községi elemi népiskolai ismétlő tanfolyam, a melynek czélja, hogy a községi elemi népiskola köteles tantárgyai között az előbb emiitett törvényszakaszban felsorolt gyakorlati útmutatásokat a mezei gazdaság és mellékágai köréből az elemi népiskola ismétlő tanfolyamában, a népoktatási törvény általános czélzataihoz képest, különös figyelemben részesitse és hogy megvalósítsa a törvénynek a természettan éfij természetrajzra nézve ugyanezen szakaszban kifejezésre juttatott ama czélzatát, hogy ezen tantárgyak a vidékre és a gyermekek szülői nagyobb részének életmódjára való különös tekintettel, vagyis a nép életére kiható és hasznos módon taníttassanak. Ehhez képest a gazdasági ismétlő-iskola a népoktatási törvény 55. §-ának rendelkezései alapján a szerint, a mint valamely vidéken — éghajlati és talajviszonyai szerint — a mezőgazdaság, az állattenyésztés, gyümölcstermelés, szőlőmivelés, konyhakertészet, vagy az erdőgazdaság van általánosan elterjedve, ezen gazdasági ágakhoz ugy szervezetére, valamint tanitási anyagára a gyakorlati oktatásra nézve alkalmazkodik és a szerint lesz mezőgazdasági, gyümölcstermelósi, szőlőmivelési, konyhakertészeti vagy erdőgazdasági irányú gazdasági ismétlő-iskola, ugy azonban, hogy az egyes mívelósi ágaknak egymásra való viszonyára és kölcsönhatására figyelemmel legyen. A népoktatási törvény 50. §-ából világosan kitűnik, hogy a polgári község köteles az ismétlő tanköteleskorú gyermekek részére a törvény követelményének megfelelő ismótlőoktatásról gondoskodni. Ennélfogva minden község, melyben a lakosság túlnyomó része gazdálkodással, földmiveléssel, kertészettel, gyümölcstermeléssel vagy erdőgazdasággal foglalkozik és ezek mindkét nembeli ismétlő-tanköteles gyermekeiknek száma a 40-et eléri, a kik tényleg állandóan a községben laknak, az ilyen község köteles az 1868. évi XXXVIII. törvónyczikk 50. §-a alapján gazdasági ismétlő-iskolát állitani és fentartani. A községben már eddig fennállott községi általános ismétlő-iskola a jelen rendelet életbeléptétől számított egy év alatt gazdasági ismétlő-iskolává átszervezendő, a mennyiben a községben a gazdasági ismétlő-iskola vezetésére alkalmas tanitó van. A gazdasági ismétlő-iskola kétféleképen szervezhető; a) vagy a meglevő elemi népiskolák mindennapi tanfolyamai fölé, mint valamelyik elemi népiskolával szerves kapcsolatban álló gazdasági ismétlő-iskola, b) vagy egészen önállóan. Az előbbinél ugy a szaktanitást megfelelő, alább megállapítandó tiszteletdíj mellett, valamint a közismereti tantárgyak tanítását a községben levő elemi iskolai tanítók látják el; a külön szaktanitós gazdasági iskolánál a szaktanitást egy külön ezen czélból rendszeresített szaktanítói állásra kinevezett vagy megválasztott tanitó, a közismereti tárgyak tanítását pedig a ] községben levő elemi iskolák tanítói látják el. Minden gazdasági ismétlő-iskola számára a gyakorlati tanítás czéljaira 23*