Képviselőházi irományok, 1906. XXV. kötet • 857-900. sz.

Irományszámok - 1906-887. Törvényjavaslat a gazdasági népoktatásról

887. szám. 177 ben a tanköteleseknek 21%-a nem részesül törvényes oktatásban. A nópmű­velődés első feltételét, az irni, olvasni tudást a hat éven felüli lakosságnak 39°/o-a nélkülözi. Az állam hivatalos nyelvének elterjedése is még sok kivánni valót hagy fenn, mert a lakosságnak még 41°A>-a nem beszéli az állam nyel­vét. Népoktatásunk socialis feladatát, hogy t. i. a gyakorlati életre kiható népnevelóst nyújtsa, igen csekély mérvben oldja meg. Népoktatásunk hiányainak egyik okát abban kell keresnünk, hogy elemi népoktatásunknak felsőbb tagozata, t. i. az ismétlőiskolázás a legtöbb helyen csak névleg létesült. A tanköteleseknek igen nagy része 13—15 éves élet­korában vagy egyáltalán nem jár iskolába (901.369 ismétlő 12—14 éves tan­köteles közül nem iskolázik 261.766), vagy csak 5 — 6 hónapon át heti egy pár órában részesül, olyan-amilyen oktatásban. Ilyen viszonyok között az az ismeretanyag, a melyet a tanköteles gyermek a 6—12 éves életkorban a mindennapi iskolai tanfolyamban elsajátít, csakhamar elenyészik; a 13—15 éves életkor, a mely pedig legalkalmasabb az alapismeretek megrögzitésére és a közéletre szükséges ismeretek megszerzésére, a legtöbb helyen, nép­művelődésünknek végtelen kárára, teljesen meddő marad. Ezen tapasztalat inditotta a vallás- és közoktatásügyi mmisteriumot az 1896. évi 60.764. sz. a. kelt körrendelet kiadására, a melylyel a gazdasági ismétlő-iskola szervezetét és tantervét kibocsátotta. Ezen intézmény életbelép­tetése tárgyában a közigazgatási bizottságokhoz a következő körrendelet intéztetett: »A népiskolai közoktatásról szóló 1868. évi XXXVIII. t.-cz. az elemi népiskola kötelezett tantárgyai közé sorozza a mezei gazdaság ós kertészet köréből adandó gyakorlati útmutatásokat. Hazánkban, mint a hol' a lakosságnak túlnyomó nagy része mezei gaz­dasággal foglalkozik, nagy jelentőséggel bir a törvény eme rendelkezése; és közgazdasági szempontból megbecsülhetetlen előnyt nyújtana, ha a népokta­tás e részbeli feladatát sikeresen megoldaná. Ily szempontból mérlegelve a gazdasági érdekeknek a népoktatás köré­ben való gondozását, elhatároztam, hogy népoktatásunknak most még a leg­több helyen meddő tagozatát, az ismétlő-iskolát fogom a törvény által köte­lezett gazdasági és kertészeti oktatás megvalósítására felhasználni. Alkal­masnak vélem az ismétlő iskolát ezen czólra azért, mivel az ide utalt 13—15 éves tankötelesek szellemi és testi fejlettségűkben több sikerrel tanulhatják a gazdasági elméleti, főleg pedig a gyakorlati ismereteket, továbbá azért, mivel ily szervezet mellett remélhető, hogy népünk az ismétlő-iskolát, mint a mely óletfoglalkozásra lesz főleg tekintettel, az eddigi idegenkedés helyett rokonszenvvel fogadja; és mert végül az ismétlő-iskoláknak ily módon élet­képessé tételük által egyfelől a tanitók anyagi helyzetén is segithetek, más­felől az elemi oktatás sikerét is jobban biztosithatom. A gazdasági ismétlő-iskola szervezetét és tantervét a földmivelési minister úrral egyetértŐieg megállapítván, ebből 5 példányt a közigazgatási bizottság­nak oly felhivassal küldök meg, hogy ily iskolák felállítására elsősorban köte­lezett községeket e részbeli kötelességük teljesítésére saját jól felfogott érde­kükben buzdítani és ezen iskolák létesítését, fejlesztését, állandó gondosko­dásban tartani szíveskedjék. A gazdasági és ismétlő-iskolában a tanítás sikerének biztosítása czéljából a földmivelésügyi minister úrral egyetórtőleg arra törekszünk, hogy a nép­tanítók a gazdasági oktatásra mentül alaposabb kiképzést nyerjenek. E végből már a f. év nyarán három földmives-iskolában rendeztetett nóptanitók számára KépvK. iromány. 1906—1911. XXV, kötet. 23

Next

/
Oldalképek
Tartalom