Képviselőházi irományok, 1906. XXIV. kötet • 821-856. sz.

Irományszámok - 1906-821. Törvényjavaslat a magyar királyi államvasutak hálózatán szükséges épitkezési beruházások és beszerzendő forgalmi eszközök költségeinek, továbbá az állami vasgyárak beruházási költségeinek fedezéséről

84 821. szám. kell lerakni és ismét kocsira tenni, azután alkalomadtán rendes helyre lerakni mi természetesen még fokozza a kocsihiányt. E mellett a mozdonyok szénvételezése szerelési vágányok elégtelensége folytán szin­tén akadályokkal jár és abból a forgalomra hátrány származik, mert a gépek beállítása az ideiglenes széntárolóhelyekhez és onnan való visszavezetése, a tolatást megzavarja. E helyen idővel nagyobb befektetésre leend szükség, mert a rendező vágányok­nak már ez idő szerint is megkívánt szaporítása csak az útban lévő vontató­telepnek más alkalmas helyre történendő áthelyezése utján valósitható meg. E nagyobb mértékű bővités czélszerűen az ott tervezett téli, illetőleg kereskedelmi kikötő építésével kapcsolatosan lesz majd foganatosítható, a mennyiben az ott kiemelendő földanyag a pályaudvar feltöltésére alkalmasan lesz felhasznál­ható. A nagyobb költség engedélyezésére azonban ezúttal nem kérek hitélt, csupán a leg­sürgősebb vágányzati és egyéb kiegészítő munkák előállítására szorítkozom. Szeged-Tisza pályaudvaron a felek által ki- és berakandó kocsik elhelyezésére ez idő szerint csak egy vágány van, ez az úgynevezett tiszai vágány, melyen 65 kocsi fór el és mely fuvarszekórrel csak egy oldalról közelithető meg. Tekintve, hogy naponta 50—60 ily kocsirakomány érkezik, továbbá ugyanezen vágányon a feleknek megrakás végett üres állapotban rendelke­zésre bocsátott kocsik is állanak és végre az előző napról is mindig marad­nak vissza rakott kocsik: ez a vágány nem elégséges a kocsirakományú forgalom le­bonyolítására. A mellett ki kell emelnem, hogy nagyon sok esetben a rakományok nem lesznek azonnal elfuvarozva, hanem csak kirakva. Természetes, hogy oda, a hol már rakomány fekszik, más kocsit állitani nem lehet és igy a kocsikat több helyen meg kell osztani. Másrészt a hozzájáró út is szűk, tekintettel arra, hogy a fel- és leadási darabárúk ugyanazon utón fuvaroztatnak be, illetve el. A fuvarszekerek oly tömegben jelennek meg, hogy a közlekedés csak egy­más kerülgetésével tartható fenn. A feladási és egyúttal átmeneti raktár annyira szűk, hogy a jelenlegi darab­árúforgalom mellett az árúkat abban elhelyezni alig lehetséges. A rakodás, darabkeresés oly nehézkesen és oly idopazarlással jár, hogy ez mind a gyors kezelés rovására történik. E mellett az újból feladásra került darabárúknak elhelye­zésére nem marad hely vagy pedig a berakásra szánt darabok azok által el lesznek temetve. A raktár közepén hagyandó ut ennek következtében oly keskeny, hogy a báltargonczával egymással találkozó munkások egymás mellett nem halad­hatnak, hanem csoportonkint kitérés végett vagy egymásra várni, vagy pedig hátrálni kénytelenek. Ez által ismét sok munkaidő megy veszendőbe és mind­untalan árútorlódás áll elő. Ezen állapotok alapos orvoslása érdekében okvetlenül és sürgősen szükséges, hogy a feladási raktárral szemben a VII. és az alsó VI. számú vágányok között egy rakodó létesíttessék. Eme rakodón a kirakandó átmeneti darabok ugy helyezhetők el, hogy azolc a továbbításhoz csoportonkint készen, álljanak. Ez által a feladási raktár ezen árúktól mentesittetnék és tulaj donkép eni czéljának megfelelően a feladási árúk befogadására és csoportonkint történő elhelyezhetésére szolgál majd. E rakodó létesitése által a munkabérben és gyorskezelósben oly meg­takarítás várható, hogy két óv alatt a fölmerült költségek megtérülnek. Szeged-rendező pályaudvar hidmérleggel nincsen ellátva. így mindazok az átmeneti kocsik, melyek mérlegelés végett Szegedre utaltatnak, a Tisza­•'• ?

Next

/
Oldalképek
Tartalom