Képviselőházi irományok, 1906. XXIV. kötet • 821-856. sz.

Irományszámok - 1906-853. Az igazságügyi bizottság jelentése a csekkről szóló 564. számú törvényjavaslat tárgyában

446 853. szám. bankügyletekkel foglalkozik, azért szükséges, mert az osztrák-magyar bank az 1887 :XXVI. törvény czikkbe foglalt módositott alapszabályainak 91. czikke értelmében nem köteles czógét a törvényszéknél bejegyeztetni és igy vele szemben a czégjegyzók tartalmára utalni nem lehet. Hasonló eset jövőben a jegybank más alakulásánál is előfordulhat. Az uj 2. §. második bekezdése a nemzetközi magánjog alapelvi követelményeinek kivan a csekkjog singularitásai mellett is eleget tenni, a mennyiben a passiv csekképessóget a belföldi forgalom igényeinek megfelelően korlátozó szabályokkal nem akar útjában állani annak, hogy a külföldön fizetendő csekkre nézve, habár belföldön, belföldiek által állittatik is ki, a fizetés helyén e tekintetben fennálló, a passiv csekkópessóg határait az ottani érdekekhez képest esetleg jobban tágitó jogszabályok érvényesülhessenek. Az uj 2. §. fölvétele következtében a ministeri javaslat további §-ainak számozása egygyel emelkedik. A 3. §-hoz (min. javaslat 2. §.). Az utolsó bekezdés utolsó mondatában ezeket a szavakat: »a csekken utalványos megjelölve nincsen« a bizottság nagyobb szabatosság kedvóért a következőkkel helyettesitette: »a csekken az utalványos nevével vagy czégóvel megjelölve nincsen«. A 4. §-hoz (m. j. 3. §.). Az első bekezdésbe az »utalvány ózott czóge« szavak közé a bizottság beiktatta ezeket: »neve vagy«, mert a bizottsági szöveg 2. §-a szerint utalványozottat csak bizonyos körből szabad ugyan megnevezni, de ez a szabály nem zárja ki azt, hogy másra, mint a 2 §-ban megjelölt czégre intézett csekk is érvényes lehessen. A ministeri javaslat 3. §-ának második bekezdését a bizottság helyettesitette a váltótörvény 3. §-ának 7. pontjából átvett azzal a rendelkezéssel, hogy »ha az utalványozott neve vagy czége mellett több hely fordul elő, fizetési helynek ós egyszersmind az utalványozott lakhelyének is az első tekintendő«. A régi második bekezdést a bizottság azért törölte, mert önként következik a § rendelkezéseiből. Az 5. §-hoz (m. j. 4. §.). Ezen a §-on a bizottság tisztán stylaris igazításokat tett. A 6. §-hoz (m. j. 5. §.). Az első bekezdés első mondatát a bizottság érdemleges változtatás nólkü pontosabban szövegezte. A mi a csekk másolatára vezetett forgatmányokat illeti, a ministeri javaslat 5. §-ának harmadik bekezdése azokat minden megkülönböztetés nélkül hatálytalanoknak nyilvánította; a bizottság ellenben számolva a nemzetközi