Képviselőházi irományok, 1906. XXIV. kötet • 821-856. sz.

Irományszámok - 1906-853. Az igazságügyi bizottság jelentése a csekkről szóló 564. számú törvényjavaslat tárgyában

853. szám. 447 forgalom követelményeivel, nem kivánja a csekmásolatokra vezetett forgatmányokat minden esetben hatálytalanoknak tekinteni, hanem a 6. §. első bekezdésének második mondatába fölvett kiegészítés szerint csak akkor, ha belföldön kiállított és belföldön fizetendő csekk másolatára vezetett forgatmányról van szó. Figyelemmel a bizottságnak erre az álláspontjára, kimaradtak a ministeri javaslat 5. §-ának harmadik bekezdéséből ezek a szavak: »valamint a csekk másolatára vezetett forgatmány hatálytalan«. A bizottsági szöveg a §-nak ugy első, mint harmadik bekezdésében kiemeli, hogy az ott emiitett hatálytalan forgatmányok »a jelen törvény értelmében« hatálytalanok. A jelen törvényre való utalással, úgyszintén a §-hoz csatolt uj negyedik bekezdéssel, a mely szerint »az 1. §. második bekezdésének második mondatát a jelen §-ban megjelölt hatálytalan forgatmányokra is alkalmazni kell«, a bizottság jelezni kívánta, hogy az a kérdés, vajion a §. első és harmadik bekezdése szerint hatálytalan forgatmányoknak van-e ós minő más hatálya, a fennálló egyéb jogszabályok alapján bírálandó el. Kifejezetten kizárja azonban a bizottsági szöveg 6. §-ának harmadik bekezdése, hogy az utalványozottnak a jelen törvény értelmében hatálytalan forgatmánya egyéb jogszabályok, jelesül a kereskedelmi törvény alapján mint kereskedelmi utalványra vezetett forgatmány tekintetbe jöhessen Az utalványozott forgatmánya ugyanis az utalványozottra az anyagi váltójogi szigor alá eső abstrakt és önálló kötelmet róna és igy hasonló módon hatna, mint a csekkre vezetett elfogadó nyilatkozat, a mely pedig a következő § szerint a jelen törvény értelmében hatálytalan. A bizottsági szöveg 6. §-ának harmadik bekezdésében nem kellett védekezni az ellen, hogy a biró az utalványozott forgatmányát, a melyet ez a bekezdés a jelen törvény értelmében hatálytalannak nyilvánít, esetleg egyéb jogszabályok alapján mint közönséges utalványra vezetett forgatmányt érvényesnek tekintse, mert a közönséges (nem kereskedelmi) utalvány egyáltalában nem forgatható. A 7. §-hoz (m. j. 6. §.). A ministeri javaslat 6. §-a a csekkre vezetett elfogadó-nyilatkozatot nem létezőnek tekintette. A bizottság nem megy ennyire, hanem megelégszik azzal, hogy a csekkre vezetett elfogadó-nyilatkozat csak a csekkjogi törvény értelmében legyen hatálytalan ós mint kereskedelmi vagy közönséges utalvány elfogadásaként se jöhessen ugyan tekintetbe, de az már lehetséges, hogy a biróság a csekkre vezetett elfogadó nyilatkozatot más jogczímen, jelesül kezesség czímón hatályosnak tekintse. Az ellen ugyanis, hogy a biró a csekkre vezetett elfogadó-nyilatkozatnak jogügyleti conversio utján esetleg a kezesség joghatályát tulajdonithassa, a csekk-intézmény természetéből, a csekkforgalom elutasithatlan igényeiből merített komolyabb érv vagy aggály fel nem hozható. Még akkor sem, ha az átminősítés oda vezetne, hogy a biró — a kereskedelmi törvény 270. §-ának utolsó bekezdésére tekintettel — esetleg az úgynevezett kereskedelmi kezesség (star del eredére) szigorúbb joghatályát találná alkalmazandónak az elfogadó utalványozottal szemben. Mert a kezesség, még a különben készfizető kezességnek tekintett kereskedelmi kezesség is, az általános jogelvek szerint nem szül elvont és önálló kötelmet, hanem kezdettől fogva mindvégig pusztán csak járulékos fizetési kötelezettséget.