Képviselőházi irományok, 1906. XXIV. kötet • 821-856. sz.

Irományszámok - 1906-846. A képviselőház igazságügyi bizottságának jelentése "a végrehajtási eljárásról szóló 1881:LX. t.-cz. módositása és kiegészitése tárgyában" beadott 567. számú törvényjavaslatra vonatkozólag

416 846. szám. esetben is biztosítva legyen, ezt a rendelkezést azzal egészítette ki, hogy ilyen szabályok hiányában a járandóságnak a jelen törvény szerint foglalás alá nem vonható összegéből legföljebb 20°/o vehető igénybe. A bizottság a ministeri javaslat 5. §-ának két utolsó bekezdését a jelzett kiegészítésekkel egy bekezdésbe foglalta és megjegyzi, hogy ugy itt, mint a javaslat egyéb helyein is a járandóság kifejezés az alkalmazottnak összes illetményeit felöleli és így a bizottsági szöveg 5. §-ának utolsó bekezdésében a járandóság kitétel a lakpénzt is magában foglalja. A 6. §-hoz (m. j. 6. §.). A ministeri javaslat 6. §-ának első bekezdése az 5. §-ban felsorolt személyek nyugdíjára ós ehhez hasonló tekintet alá eső egyéb járandóságaira nézve megállapítja, hogy e járandóságok egy harmadrósz erejéig évi 1.200 korona érintetlenül hagyásával foglalhatók le; utolsó bekezdése pedig olykép rendelkezik, hogy ugyané személyek özvegyeinek járandóságai általában nem foglalhatók le. A bizottság azt találta, hogy ez a különbség a nyugdíjas ós az özvegy járandóságainak lefoglalhatóságára nézve nem indokolt. Magára az özvegyre is, a kinek a létminimumot meghaladó nagyobb nyugdíja van, nem mindig előnyös, hogy tőle a törvény a hitelképességet megvonja az által, hogy járandóságának 1.200 koronát meghaladó részét is teljesen kiveszi a végrehajtás alól. Az 1881 :LX. t.-cz 55. §-a ma sem tesz e részben különbséget a nyugdíjas ós az özvegy közt. A bizottság ennek következtében a ministeri javaslatban az özvegyekre megállapított ezt az eltérést mellőzte ós a 6. §. első bekezdése következőkép szövegezte: »Az előbbi £-ban felsorolt személyeknek és özvegyeiknek nyugdíja stb.« Ugyan-e §. utolsó bekezdésében pedig, minthogy abból az özvegyek járandóságait a bizottság elhagyta, csak a következő rendelkezés marad: »A nevelési járulék (1885:

XI. t.-cz. 39—44. §§.) egyáltalán nem foglalható le.« . . Az 5. § harmadik és negyedik bekezdésében felsorolt körülmények nemcsak a tényleges hivatalnoknál, de a nyugdíjasnál is előfordulhatnak. Ez indokolttá teszi a megfelelő rendelkezések kiterjesztését a nyugdíjasokra. Ennélfogva a bizottság az; 5. § hoz utolsó előtti bekezdéskép a: következő rendelkezést vette fel: »Az előbbi három bekezdés eseteiben as 5. §. harmadik és negyedik bekezdését megfelelően kell alkalmazni.« : ' A 8. §-hoz (m..j. 8.i§.). A ministeri javaslat 8. §-ának első bekezdése értelmében a tartás behajtására irányuló végrehajtásnál a marasztaltnak 750 koronát meghaladó tényleges szolgálati járandóságai, tényleges szolgálaton kívül pedig egész nyugdíja és személyes pótdíja korlátlanul volna lefoglalható. Ez a rendelkezés két irányban mutatkozik méltánytalannak a végrehajtást szenvedőre nézve. A tényleges szolgálatban állóra annyiban méltánytalan, hogy például egy &000 korona fizetéssel bíró tisztviselő, a kinek ilykóp fizetéséből 4000 korona nöm foglalható le, abban az esetben, ha felesége, fel^ vagy lemenő rokonai vezetnek tartásdíjért ellene végrehajtást, 750 "koronára korlátoztatnék, a