Képviselőházi irományok, 1906. XXIII. kötet • 785-820. sz.
Irományszámok - 1906-792. Törvényjavaslat az országos ügyvédi gyám- és nyugdíjintézetről
792. szám. sa biztosítási szerződést kötött valamely intézettel s ezt a kötelezettségét a tag korábbi elhunyta természetesen nem érintheti. Megengedi azonban a javaslat, hogy az intézeti tag a tőkével együtt ennek 4°/o-át még külön díjul befizethesse, azzal a hatálylyal, hogy a 15., illetőleg a 16. §-ban megszabott öt év eltelte elölt bekövetkező halála esetében az intézet köteles legyen a befizetett tőkét kamat nélkül ugyan, de minden egyéb levonás mellőzésével, az özvegynek vagy az ellátásra jogosult gyermekeknek visszafizetni. E nagyságára nézve is számtanilag ke'lően igazolt külön díj képesiti az intézetet arra, hogy a tőke visszafizetésének kötelezettségét erre az esetre elvállalja. Ha a tag intézeti tagsága nem halál, hanem más ok következtében szűnik meg az ellátási igény megnyílta nélkül, a javaslat a befizetelt teljes tőke elvesz : tését nem fűzi a tagság megszűnéséhez, külön díj (pótdíj) befizetését e végből meg sem kívánva. Akár az évi járulékok, illetőleg tagilletmények nem fizetése vagy önkéntes lemondás következtében szűnik meg az intézeti tagság, akár az állampolgárság elvesztése, fegyelmi vagy büntető ítélet következtében, ezeket a kivételes eseteket nem lehet nyilvánvaló méltánytalanság nélkül a tagság halál által történt megszűnésével aequiparálni, már azért sem, mert ezek az esetek semmiféle statisztikai és számtani calculatió tárgyául nem szolgálhatnak. Túlszigorú lenne az ily okokból bekövetkező törlést még az önként befizetett tőke elvesztésével is tetézni; az intézetnek ily esetekben minden igazság és méltányosság szerint meg kell elégednie azzal, hogy a koczkázat eddigi viseléseért részint a töke kamataival, részint a tőkének egy csekélyebb hányadrészével kárpótoltatik. Ehhez képest a javaslatnak álláspontja az, hogy ha a tagság ily megszűnése a tiz, illetőleg (ha a 20. §. esete forog fenn) öt évi várakozási idő eltelte előtt következik be, mielőtt tehát az intézet a teljes koczkázatot tényleg viselni megkezdte volna, a befizetett tőke kamat nélküli összegének 70%-át (azaz többet), ha pedig a tagság ily megszűnése a tiz, illetőleg (ha a 20. §. esete forog fenn) bt évi várakozási idő eltelte után következik be, miután tehát az intézet a teljes koczkázatot tényleg -viselni már megkezdette, a befizetett tőke díjtartalékának (70°/o-át azaz kevesebbet) kell visszatéríteni a tag, illetőleg özvegye vagy gyermekei részére. Ha pedig a tagság az intézeti tagnak munkaképtelenség okából való törlése következtében szűnt meg a nélkül, hogy az intézeti tagnak ellátási igénye megnyílt volna a magasabb ellátásra, és az intézeti tagnak nincsenek oly családtagjai, akik halála után a magasabb ellátásra igényt tarthatnának, a befizetett tőke visszakövetelésére szintén a 23. §. második bekezdése fog állani. Ellenkező esetben, ha a munkaképtelenség okából törölt tagnak ily családtagjai vannak, vagy az ellátási igény már reá nézve is megnyílt, a befizetetl tőke mint az ellátási igények ellenértéke, önként érthetőleg az intézetet fogja illetni. A visszatérítési igénynyel a rendes elévülési időn át nem lehet az intézetet kötelezettségben tartani. Azért is a javaslat az ily igények érvényesítésére öt évi záros határidőt szab. Ha ez alatt az idő alatt a visszatérítési igényt birói utón nem érvényesitik, az igény elenyészik. A 24. §-hoz. Midőn az ügyvéd azért töröltetik egyik kamarának ügyvédi lajstromából, mert lakását más ügyvédi kamara kerületébe tette át s ennélfogva az 1874 : XXXIV. t.-cz. 2. §-ának 2. pontja értelmében az áttelepülő ügyvédnek az új lakóhelye
