Képviselőházi irományok, 1906. XXIII. kötet • 785-820. sz.
Irományszámok - 1906-792. Törvényjavaslat az országos ügyvédi gyám- és nyugdíjintézetről
84 792, szám. szerint illetékes ügyvédi kamara lajstromába kell magát felvétetnie: az intézeti tagság nem tekinthető megszakitottnak, még ha esetleg az egyik kamara lajstromából történt kitörlés és a másik kamara lajstromába történt bejegyzés között a kamarai administratió vagy más körülmény állal igazolt időköz lenne is. Ez az időköz nem lehet jelentékeny, mert az előző kamara lajstromából a kitörlés csak akkor foganatosittatik, a midőn az áttelepülő ügyvéd új kamarája kijelentette, hogy Dala a felvételre nézve akadály nem forog fenn (1874: XXXIV, t.-cz 8. §. utolsó bekezdése). Az, hogy az intézeti tagoknak ilynemű átlajstromozása, mint csupán az ügyvédi gyakorlat nyilvántartására vonatkozó kamarai illetékesség szabályából folyó változás, nem tekinthető az intézeti tagság oly megszakításának, a mely a 14—16. S-okban meghatározott következményekkel jár, igazolásra nem szorul s ennek kifejezése a javaslatban csakis esetleges kétségek megelőzésére mutatkozik kívánatosnak. A 25. §-hos. Az intézetnek jogai és kötelezettségei szempontjából ismernie kell, hogy kik, mely életkorban válnak tagjaivá s meddig maradnak tagjai, továbbá, hogy a tagoknak milyenek a családi viszonyai s mily változások állanak be ezekben. Minthogy az intézeti tagság a kamarai tagsággal esik össze s az érintett tények nyilvántartására a kamarák vannak első sorban hivatva, a javaslat a kamaráknak kötelességévé teszi, hogy az ezekre vonatkozó adatokat mindjárt az intézet megalakulásakor, s az utóbb beálló változásokat évenként az intézetnek haladéktalanul rendelkezésére bocsássák. E mellett önként érthetőleg az alapszabályok tüzetesebben fognak intézkedhetni az eljárásról azokra az esetekre vonatkozólag, a midőn a tagok sorában az ellátási igényt közvetlenül érintő változások állanak be. A 26. §-hoz. A javaslat czéljához képest az intézetnek csak azon legfőbb alapelveit állapítja meg, a melyeket az intézet létesítésének, valamint sikeres működésének biztosítása végett törvényben kimondani szükséges, továbbá gondoskodik azokról a gyökeres garancziákról, a melyeket a tagok jogainak megóvása végett törvényhozási positivitással kell felállítani. Ezeken a kereteken kivül az alapszabályok lesznek hivatva a concrét viszonyoknak megfelelő, de különösen a nem állandó jellegű szabályok felállítására. Az intézet legfőbb elhatározó szerve a közgyűlés lévén, természetesen ezt kellett az alapszabályok megalkotására feljogositani. A javaslat intézkedései sorában is már többször utal az alapszabályokra (v. ö, 10. §. utolsó bekezdése, 12. §. utolsó bekezdése, 21. §. első bekezdése); a jelen §-ban pedig egyenesen kiemeli azokat a legfontosabb tárgyakat, a melyekről az alapszabályoknak mindenesetre intézkedniük kell. így a nélkül, hogy kimenteni szándékoznék a szabályozás körét, előirja különösen, hogy az alapszabályok állapítják meg az évi intézeti járulék tényleges összegét és az ellátás mértékét összegszerűen meghatározó mathematikai táblázatot. Minthogy pedig előre Dem is lehet a szabályozás összes részleteit áttekinteni és meghatározni, a javaslat szerint egész általánosságban az alapszabályok állapítják meg a jelen törvénynek, mint az ügyvédi nyugdíjügy alaptörvényének kiegészítésére szükséges szabályokat. Mindezen rendelkezéseknek csak egy áthághatatlan korlátot állit fel a javaslat, hogy az alapszabályok a törvénynyel nem ellenkezhetnek.
