Képviselőházi irományok, 1906. XXIII. kötet • 785-820. sz.
Irományszámok - 1906-792. Törvényjavaslat az országos ügyvédi gyám- és nyugdíjintézetről
78 792. szám, A 19. §-hoz. Az ellátási összeg kiszolgál látásának módozataira nézve a javaslat azt a szabályt állítja fel, hogy azt levonás nélkül negyedévi előleges részletekben kell kiszolgáltatni. Az ellátási összegnek ennél kisebb, nevezetesen havi részletekben való kiszolgáltatása nemcsak a kezelésben okozna nagyobb munkaterhét, hanem az ellátási összeg csekélyebb voltára való tekintetlel nem is lenne indokolt. A levonás kifejezett kizárását különösen az teszi szükségessé, hogy az intézetnek ne álljon módjában a volt intézeti tag esetleges hátralékai vagy az intézet irányában fennálló tartozásai miatt az amúgy is szerény és legkisebb részében sem nélkülözhető ellátást — k'Váltképp a családtagok ellátását — megrövidíteni és esetleg saját mulasztása miatt az ellátásra szorulókat sújtani. Az ellátási igényt a javaslat szerint nem kell hivatalból megállapítani, hanem azt a jogosultnak az intézettel szemben bejelentéssel kell érvényesítenie; mert számit a javaslat arra az eshetőségre, hog\ lesznek az intézetnek oly vagyonosabb tagjai, akik az intézet humánus czéljának előmozdítása végett az ellátást a maguk részére egyáltalán nem fogják igénybe venni. Az ellátási összeg ennélfogva csak a bejelentéssel eszközölt érvényesítés időpontjától kezdve lesz voltakép követelhető (csak innét mondható, hogy »actio nata«). Az igény bejelentésében késedelmes jogosultat, tehát az a hátrány éri, hogy az igény megnyíltától a bejelentésig terjedő időre ellátást nem fog követelhetni. Az intézet rendes vagyonkezelésének érdeke és esetleges zavaroktól való megóvása követeli meg ezt a megszorítást, mert különben előfordulhatna, hogy a jogosult huzamosabb időn át felgyűlni engedné a neki járó ellátási összegeket. Önként érthető, hogy a javaslat az ellátási igénynek per útján való érvényesítésére nézve az előzetes bejelentést nem kívánja előfeltételül megszabni; a keresetnek ily bejelentés nélkül történő megindítása esetében azonban az ellátási összeg csak a keresetnek az intézet részére történt kézbesilésétől lesz megítélhető. Egyébként az igény érvényesítésének módozatait tüzetesen az alapszabályokban lesz lehetséges megállapítani. Az ellátási igénynek az a rendeltetése, hogy a jogosult fentarlásának biztosítására szolgáljon, igazolja, hogy a javaslat azt a végrehajtás alól kiveszi. A 20. §-hoz. Az intézet kötelezettsége és az ellátás esélye szűkebb körre szorul s ennek megfelelően az intézet terhére eső koczkázat is csökken, ha az intézeti tag a 14. §. szerint munkaképtelenség esetében őt megillető ellátásról saját személyére nézve eleve lemond s azt csakis özvegye és gyermekei részére kívánja biztosítani. Ebben az esetben tehát arányosan emelhető az az ellátási összeg, a mely az utóbbiakat meg fogja illetni. Erre való tekintettel a javaslat megengedi, hogy az intézeti tag az érintett irányban akár tagsága kezdetén, akár tagsága alatt utóbb is írásbeli nyilatkozatot tegyen azzal a hatálylyal, hogy özvegye és gyermekei a mathematikai táblázatban kitüntetett magasabb ellátási összeget fogják kapui. Azt, hogy e nyilatkozatot az intézeti tag necsak tagsága kezdetén, hanem tag' sága alatt utóbb is megtehesse, azért szükséges megengedni, mert ily nyilatkozat tételére a tag főként nösülésekor vagy azután fogja magát elhatározni, lehetővé kell tehát tenni azt arra nézve is, a ki tagsága kezdetén még nőtlen volt, minélfogva akkor ily nyilatkozattétele még nem állott érdekében.
