Képviselőházi irományok, 1906. XXIII. kötet • 785-820. sz.

Irományszámok - 1906-792. Törvényjavaslat az országos ügyvédi gyám- és nyugdíjintézetről

54 792, szám. nyilni, mégis ezt feltétlenül kizártnak tekinteni nem lehet s ha a várakozási időt tényleg elérik, az a jótétemény, a melyben ők vagy hátrahagyott családtagjaik részesülni fognak, erkölcsi értékében messze meg fogja haladni azoknak a szol­gáltatásoknak anyagi értékét, a melyekkel az intézet vagyonához hozzájárultak. Báimi módon feltétlenül biztosítani részükre vagy családtagjaik részére az ellátást szintén nem lehet; mert ez nyilván indokolatlan egyenlőtlenséget szülne a tagok között a fiatalabb korban levők hátrányára. De elvi szempontból sem jogosult a magasabb életkorban levő ügyvédeknek az intézeti tagság s az azzal járó terhek alól felmentése. Az intézeti kötelező járulékokat voltakép az ügyvédi kar egyetemes érdekében az ügyvédi gyakorlat­tal járó teherként megállapított oly közszolgáltatásoknak kell tekinteni, mint a tulajdonképem kamarai illetményeket, a melyeket minden ügyvédnek mindaddig, mig az ügyvédi gyakorlatot folytatni kívánja, korára való tekintet nélkül viselnie kell, akár hárul abból reá előny, akár nem. Ily kivétel megállapítása csupán akkor lenne belsőleg indokolható, ha az ellátást a javaslat akként szabályozná, hogy az bizonyos magasabb életkorban levő ügyvédet már koránál fogva megilletné; ebben az esetben természetesen joggal lehetne azt megkívánni, hogy azok az ügyvédek, a kik az intézet létesíté­sekor e-t az életkort már elérték, ne is vétessenek fel az intézet kötelékébe. Ámde a javaslat az ellátásnak ezt az alapját, a mint alább tüzetesebben ki van fejtve, nem fogadta el, hanem az ellátást az ügyvédnek csak munkaképtelensége esetére biztosítja és igy az érintett kivételnek igazoló alapja a javaslatban egy­általán hiányzik. III. Az országos ügyvédi gyám- és nyugdíjintézetnek szervezeti különállása abban jut kifejezésre, hogy az intézetnek saját, külön képviselő és cselekvő szervei vannak. Az intézet szerveiül a javaslat más egyesületek, s különösen a részvény­társaságok és szövetkezetek mintájára az intézeti közgyűlést (9. §.), az igazga­tóságot (.10. §.), a felügyelő bizottságot (11. §.) és ezenfelül az intézet tisztvi­selőit (12. §.) állapítja meg. Mindezek a szervek az ügyvédi kar kebeléből alakulnak, a mennyiben tagjaik kivétel nélkül csak intézeti fagok lehetnek s megalakításukra is az egész ügyvédi karnak van befolyása, a mennyiben részint közvetlenül az intézeti közgyűlés tag­jainak megválasztása utján, részint közvetve az intézeti közgyűlést illető választás utján jönnek létre. IV. A mi az intézetnek az ügyvédi kamarákhoz való viszonyát illeti, a javaslat az intézetet akként létesíti, hogy annak úgy létrejövetelében, mint működésében a kamarák közreműködésének tág kör jut, a nélkül, hogy ez a kamarák törvényes autonóm hatáskörét csorbítaná, sőt ellenkezőleg ezt jelen­tékenyen bővíti. Mindenekelőtt az ügyvédi kamarákra bízza a javaslat az intézeti járulékok­nak az intézeti tagoktól való beszedését és az intézetnek való beszolgáltatását, a kamarák ebből folyó szükségszerű vagyoni felelősségének, még pedig egyenes és kizárólagos felelősségének megállapítása mellett (4, 5. §§). Ily módon az intézeti járulékok fizetése tekintetében maga az intézeti tag nem is jut az inté­zettel közvetlen jogviszonyba s az intézet a tagok felett arra nézve nem is nyer közvetlenül jogokat, hanem a tagok az e kötelezettségükből folyó felelőssé­gük tekintetében saját kamarájuk kizárólagos hatósága alatt maradnak. Az intézeti járulékok beszedésének ekként való szabályozása, a mig egy­felől az intézetre nézve — minden mástól eltekintve — azzal az előnynyel jár, hogy az intézeti administratiót egyszerűsíti és az intézetet nagy munka^

Next

/
Oldalképek
Tartalom