Képviselőházi irományok, 1906. XXIII. kötet • 785-820. sz.
Irományszámok - 1906-791. Törvényjavaslat a birtokrendezést, különösen az urbéri elkülönitést, arányositást és tagositást tárgyazó 1836:VI., X., XII., 1840:VII., XXX., XXXI. és 1871:LIII. törvényczikkek módositásáról és kiegészitéséről
791. szám. 37 Áll ez igen gyakran a sikföldre is, de feltétlenül és minden esetben áll a hegyes vidékekre, a hol az extensiv gazdasági területek, az erdő és legelő képezik a gazdálkodás tulajdonképeni alapját. A paraszt néposztálynak a tagosítástól való idegenkedése legtöbbször onnan ered, hogy a tagosítás az eddigi gazdasági rendszer megváltoztatásával nemcsak az ugar legeltetést, de a közlegelő felosztásával általában a közös legeltetést is lehetetlenné tette. Másik főczélja a törvényjavaslatnak, hogy a Királyhágón inneni jogterületen a birtokrendezési eljárás egységesen szabályoztassék. Ezen a területen ugyanis az 1871 : LIII. t.-cz. 43.—54. §-ai a birtokrendezési eljárásra nézve általában a bírói hatáskör megállapítása után akképen rendelkeznek, hogy arra az 1832/6 : VI. t.-cz. 3. §. és az 1832/6 : X. t.-ez. 6.—10. §§ ai és a polg. törv. rendtartásnak a rendes perekre vonatkozó határozatai alkalmazandók, a törvényben meghatározott, különösen a jogorvoslatokra vonatkozó némi eltérésekkel. Mig az erdélyi részekre a 356/893. I. M. számú utasítás, illetőleg az 1908. május 1.-én annak helyébe lépő 500/908. I. M. számú utasítás részletes és egységesen felépített eljárási szabályokat alkotott, addig a Királyhágón inneni jogterületen a különböző időközökben hozott törvények egymással alig összefüggő, sokszor ellentmondó rendelkezéseit és hiányosságait a birói gyakorlat pótolta. Ilyképen sok tekintetben szinte törvényszékenkint más és más joggyakorlat fejlődött az eljárás egyes részletkérdéseiben. A felek képviselete az eljárásban, az osztályozás, becslés, a szakértők eljárása, az egyezségek alakszerűségének elbírálása, a működő mérnökök működése és hatásköre, a hitelesítés kérdése, a költségek kezelése, elszámolása, a legkülönbözőbb formákban nyer elintézést. Különösen nagy hiányossága az eddigi eljárásnak az, hogy eltérőleg az ország erdélyi részeiben hatályos jogszabályoktól, a tagosítás czéljából történt felmérések semmi összefüggésben nincsenek a kataszteri felméréssel. A legtöbb felmérést, noha a háromszögelés az illető területen végrehajtatott, nem háromszögelési alapon foganatosítják. A munkálatok műszaki szempontból alig állanak ellenőrzés alatt. Mig a Királyhágón túli területen az országos felmérés keretébe van beillesztve a műszaki eljárás és ez által hatályos ellenőrzést és megbízhatóságot nyer, addig a Királyhágón innen más e tekintetben az eljárás. Ezeken a hiányokon a javaslat 4. §-a ákkép segit, hogy az igazságügyministert az eljárásnak rendeleti utón való szabályozására felhatalmazza. Alkotmányjogi szempontból ez a jelen esetben aggálytalan azért, mert a törvényhozás által megállapított és gyakorlatilag túlnyomólag már kipróbált erdélyrészi eljárási szabályok fognak a felhatalmazás tartalma szerint a rendeleti szabályozásnál irányadóul szolgálni. A törvényjavaslat egyes §-aihoz a következőket van szerencsém előadni: Az 1. §-h0Z. Az 1836 : XII. t.-cz. 19. §-a szerint egyéni illetményeinek természetben való kihasitását minden részes fél kívánhatja. A javasolt rendelkezések szerint ez csak a szántók, rétek, kaszálók és nádasokból kérhető; ellenben erdőkből, legelőkből és havasokból csak a volt földesúr és az a részes fél igényelheti az elkülönitett magántulajdont, a kinek kihasítandó illetménye a 100 kataszteri holdat meghaladja, mig a többi részesek állandó közös használatra kötelezvék.
