Képviselőházi irományok, 1906. XXIII. kötet • 785-820. sz.

Irományszámok - 1906-791. Törvényjavaslat a birtokrendezést, különösen az urbéri elkülönitést, arányositást és tagositást tárgyazó 1836:VI., X., XII., 1840:VII., XXX., XXXI. és 1871:LIII. törvényczikkek módositásáról és kiegészitéséről

38 791. szám. Ezen szabály a folyamatban levő ügyekben az arányositás megengedése tárgyában hozott határozat jogerőre emelkedése után, a még arányositatlan közösségekben pedig a törvény hatályba lépése után akként nyer alkalmazást, hogy az arányrészeknek élők közötti jogügyletekkel történt tömegesítése és azok területének 100 kataszteri holdat meghaladó kiterjedése daczára sem hasitandók ki az illetőségek, kivéve azt az esetet, ha az összeszerzett illetmények már volt tulajdonosaik kérésére eredetileg egyénenkint elkülöníthetők voltak, pl. mint földesúri birtokok, vagy mert az uj rendelkezések hatályba lépte, avagy a megengedhetőségi ítélet jogerőre emelkedése után szereztettek ugyan élők közötti jogügylettel, de volt tulajdonosaik azért, mert az illetmény a megengedhetőség megállapítása előtt vagy a törvény életbelépése előtt a 100 katasz'eri holdat meghaladja, már maguk is elkülönítést kérhettek volna. Az úrbéri és nemesi közösségek állandó jellegű közösségek; és ezek felosztása polgári peres eljárás útján sem foghat helyet. A földmivelésügyi minister azonban gazdasági okokból megengedheti az erdő- és legelő-terület kicserélését. 2. §-hoe. A közlegelők, és pedig jogtörténeti jellegükre való tekintet nélkül nemesi és úrbéri jellegűek egyaránt, csak a földmivelésügyi minister engedélyével oszthatók fel. A felosztás megengedhetőségét szabályozó 1871 : LIII. t.-cz. 42. §. 2., 3. pontjai egyébként hatályukban maradnak. A közlegelő a tagosítás folyamán más területre áthelyezhető, illetve kicserélhető a földmivelésügyi minister beleegyezésével. A 3. §-hoz. A 3. §. a folyamatban levő birtokrendezési ügyekben rendel el átmeneti intézkedéseket, részben visszaható erővel. A 3. §. szerint az 1. §. szabályait alkalmazni kell a törvény hatályba léptekor folyamatba levő arányositási és arányosítással kapcsolatos ügyekben is. Ha azonban az arányositás már annyira haladott előre, hogy a természetbén való elkülönítésre igényt tartó részes fél illetménye a törvény hatályba lépte előtt jogerősen elkülönittetett, a törvénynek ily visszaható ereje nincsen. A tagosításokban és legelőfelosztásokban a javaslat rendelkezései: nevezetesen a 2. §. szabályai csak azokban a folyamatban levő ügyekben alkalmazandók, a melyekben az uj törvény hatályba léptekor a megengedhetőség jogerősen még ki nincs mondva. A megengedhetőségi ítélet jogerőre emelkedése esetében tehát a vonatkozó rendelkezések már nem nyernek alkalmazást. Tájékoztatásul ide mellékelem az alkotandó törvény területén jelenleg folyamatban levő ügyek számát törvényszékenkint feltüntető kimutatást. A 4., 5., 6., 7. és 8. §-oMoz. Ezek a szakaszok a birtokrendezési eljárás egyöntetű szabályozása iránt a szükséges törvényes felhatalmazást, a régebbi törvények hatályon kívül való helyezését, az illetékmentességet, a törvény hatálya területének megállapítását és a végrehajtási záradékot tartalmazzák.