Képviselőházi irományok, 1906. XXIII. kötet • 785-820. sz.

Irományszámok - 1906-791. Törvényjavaslat a birtokrendezést, különösen az urbéri elkülönitést, arányositást és tagositást tárgyazó 1836:VI., X., XII., 1840:VII., XXX., XXXI. és 1871:LIII. törvényczikkek módositásáról és kiegészitéséről

M 791. szám. Melléklet a 791. számú irományhoz. Indokolás a birtokrendezést, különösen az úrbéri elkülönítést, arányosítást és tagosítást tárgyazó 1836: VI., X., XIL, 1840: VII, XXX., XXXI. és 1871: LIII. törvényczikkek módositásáröl és kiegészítéséről szóló törvényjavaslathoz. Legközelebb megalkottatott az 1908 : VII. törvényczikk az ország erdélyi részeiben, továbbá a volt Kraszna, Közép-Szolnok, Zaránd megyék és a volt Kővár vidék területén a birtokrendezésről, arányosításról és tagosításról szóló 1871 : LV., 1880 : XLV. és 1892 : XXIV. törvényczikkek módosítása és kiegészítése tárgyában. Ehhez a törvényhez csatlakozik a most bemutatott törvényjavaslat, a melynek czélja a birtokrendezésre, különösen az úrbéri elkülönítésre, arányosításra és tagosításra fennálló jogszabályokat az ország többi részeinek területén módosítani és kiegészíteni, még pedig a következő irányokban. Az ország azon területére nézve, a melyre az erdélyrészi birtokrendezési törvények hatálya ki nem terjed, az. 1836: XII. t.-cz. (a határbeli közös haszonvételekre nézve gyakorlatból behozandó arányuságról) ma is érvényben van és alkálmaztatik. E törvény hatálya alá tartoznak az úgynevezett nemesi közbirtokossági erdők és legelők. A hivatkozott törvény 18. és 19. §-ai szerint ezekben a közösségekben az arányosítás bármely közbirtokos kérelmére elrendelendő, és pe.dig akként, hogy a közösségből az egyes közbirtokosokat megillető illetmények, tekintet nélkül azok területi nagyságára, természetben elkülönítve — mint egyéni magánbirtokok — kihasitandók ós birtokba adandók. Az erdélyi részekre és a volt Partiumra hatályos jogszabályok, nevezetesen az 1880 : XLV. t.-cz. 25. §-a és a fenti rendelkezések között tehát az a lényeges külömbség állott fenn, hogy az erdélyi részekre és a volt Partiumra hatályos rendelkezések szerint nem minden közbirtokos kívánhatja illetményének természetben való elkülönítését a megjelölt területekből, hanem csak a volt földesurak, illetve jogutódaik, és azok a többi jogosultak, a kiknek egyéni illetménye a 100 kataszteri holdat meghaladja; ellenben a többi jogosult állandó közösségben marad és az illetményeknek csupán használatára tarthatnak igényt az állandó közösségben maradó részesek. »