Képviselőházi irományok, 1906. XXIII. kötet • 785-820. sz.
Irományszámok - 1906-791. Törvényjavaslat a birtokrendezést, különösen az urbéri elkülönitést, arányositást és tagositást tárgyazó 1836:VI., X., XII., 1840:VII., XXX., XXXI. és 1871:LIII. törvényczikkek módositásáról és kiegészitéséről
791. szám. 35 Ez az intézkedés kétségtelenül abból a gazdasági elvből kifolyólag tétetett, hogy az erdő- és havasi legelő-területeket, mint extensiv-gazdasági területeket a népesség okszerűen csak közösségben használhatja. Hasonlatos intézkedés áll fenn mindkét jogterületre nézve az 1871: LM. t.-cz. 32. §-a rendelkezéseiben a volt úrbéresek részére elkülönített erdőbirtokok tekintetében, a melyek szintén, mint közös vagyon kezelendők. Ugyanez a gazdasági elv jut kifejezésre a későbbi 1894: XII. t.-cz. 12. §-ában is, mely a közös legelőterületek felosztását földmivelésügyi mmisleri belegyezéstől teszi függővé. v A mely közbirtokosságok kevés számú jogosult tagot számláltak, s inkább családi leszármazás, elágazás folytán keletkeztek, mint a tulajdonképeni nemesi compossesoratusok, azokra az 1836 : XII. t.-czikknek hivatkozott rendelkezései az egyéni magántulajdon kialakulására egészen más kihatással voltak, mint azoknak a közbirtokosságoknak arányosításánál, a melyek tulajdonképen eredeti nemesi szállás-birtokok voltak, mint volt a székely föld területe, a Jászkun és Hajdú kerületek és több nagyobb nemesi közbirtokosság Kővárvidéken és különösen Máramaros megyében, mely helyeken tulajdonképen a közbirtokosság és az ős község eredetileg fedte egymást, a hol tehát a közös használatnak gazdasági jelentősége a jogosultakat illetőleg ugyanolyan elbírálás alá vonható, mint az úrbéres községek úrbéres birtokosait illető közös területek gazdasági jelentősége. Ezekben a népes — legtöbbször az egész községet, ennek minden tagját felölelő közbirtokosságokban az egyéni tulajdon kiválásának gazdasági okszerűsége és annak feltételei egészen más szempontból itélendők meg. Az egyéni tulajdon elkülönítését, illetve az egyéni magán tulajdon kialakulását a közös használatú közösségből itt is ugyanazon közgazdasági jelentőségű korlátolások közé kellett volna szorítani, mint az az urbéresi közösségekre nézve az egész ország területén és az ország Királyhágón túli részében a nemesi közbirtokosságokra nézve megtörtént. Az extensiv gazdasági területek, az erdő-, havasi legelőközösségek a jogtörténeti eredetre való tekintet nélkül ugyanazon éghajlati, talajviszonyok behatása alatt állanak és ha szomszédos urbéresi közösségre a korlátolás gazdasági jelentőségű érdekből ma is érvényben áll — e jogtörténeti külömbség épen nem indokolja ma a nem-urbéresi közösségre nézve a törvény eltérő rendelkezéseinek érvényben tartását. Különösen Máramaros megyében, a hol nagy kiterjedésű nemesi közbirtokosságok vannak még arányositatlanul, előfordul az, hogy az elkülönítésre igényt tartó jogosultak illetményei a természetben oly kis területeknek felelnek meg, a melyeknek kihasitása nem egyszer valósággal fizikai lehetetlenség.*) Az aránykulcsot képező régi belsőség maga is örökösödés, adásvétel, osztály utján több felé oszlik és az ekként megállapított hányadrészek egyéni tulajdonná való átalakítása gyakran az ítélet rendelkezéseitől eltérő módon eszközöltetik a birtokba adás folyamán. De az ily hányadrészekben megállapított tulajdon illetőségek a jogosultak tulajdonában leggyakrabban meg sem maradnak, hanem az arányosítás folyama alatt potom áron — épen úgy mint a Királyhágón túli részben történt — a spekuláczió szabad zsákmányává válnak. Ilyképen alakulnak itt is át a közbirtokossági területek magánosok nagyterületű magánbirtokaivá, a földmives kisbirtokos osztály gazdasági érdekei ellenére. *) így P'- a máramarosszigeti kir. törvényszék 17.802/905. sz. alatt kelt ítélete szerint Felső- és KözépVisóban elrendelt arányosítás során a felosztandó terület 8500 osztályozott hold. Ebből a megállapított kulcs arány-száma 509.379-ed rész. Az ítélet 393 sorszáma alatt felsorolt belsőség, mint aránykulcs tulajdonosai 300-dok szerint részesednek. Most már a 8.500 holdnak 82/509.379-ed része illeti meg 1/300-ad részekben a tulajdontársakat, mint egyéni magántulajdon. ' . 5*
