Képviselőházi irományok, 1906. XXIII. kötet • 785-820. sz.

Irományszámok - 1906-791. Törvényjavaslat a birtokrendezést, különösen az urbéri elkülönitést, arányositást és tagositást tárgyazó 1836:VI., X., XII., 1840:VII., XXX., XXXI. és 1871:LIII. törvényczikkek módositásáról és kiegészitéséről

791. szám. 35 Ez az intézkedés kétségtelenül abból a gazdasági elvből kifolyólag tétetett, hogy az erdő- és havasi legelő-területeket, mint extensiv-gazdasági területeket a népesség okszerűen csak közösségben használhatja. Hasonlatos intézkedés áll fenn mindkét jogterületre nézve az 1871: LM. t.-cz. 32. §-a rendelkezéseiben a volt úrbéresek részére elkülönített erdőbirtokok tekintetében, a melyek szintén, mint közös vagyon kezelendők. Ugyanez a gazdasági elv jut kifejezésre a későbbi 1894: XII. t.-cz. 12. §-ában is, mely a közös legelőterületek felosztását föld­mivelésügyi mmisleri belegyezéstől teszi függővé. v A mely közbirtokosságok kevés számú jogosult tagot számláltak, s inkább családi leszármazás, elágazás folytán keletkeztek, mint a tulajdonképeni nemesi compossesoratusok, azokra az 1836 : XII. t.-czikknek hivatkozott rendelkezései az egyéni magántulajdon kialakulására egészen más kihatással voltak, mint azoknak a közbirtokosságoknak arányosításánál, a melyek tulajdonképen eredeti nemesi szállás-birtokok voltak, mint volt a székely föld területe, a Jászkun és Hajdú kerületek és több nagyobb nemesi közbirtokosság Kővárvidéken és külö­nösen Máramaros megyében, mely helyeken tulajdonképen a közbirtokosság és az ős község eredetileg fedte egymást, a hol tehát a közös használatnak gaz­dasági jelentősége a jogosultakat illetőleg ugyanolyan elbírálás alá vonható, mint az úrbéres községek úrbéres birtokosait illető közös területek gazdasági jelentősége. Ezekben a népes — legtöbbször az egész községet, ennek minden tagját felölelő közbirtokosságokban az egyéni tulajdon kiválásának gazdasági okszerű­sége és annak feltételei egészen más szempontból itélendők meg. Az egyéni tulajdon elkülönítését, illetve az egyéni magán tulajdon kialaku­lását a közös használatú közösségből itt is ugyanazon közgazdasági jelentőségű korlátolások közé kellett volna szorítani, mint az az urbéresi közösségekre nézve az egész ország területén és az ország Királyhágón túli részében a nemesi köz­birtokosságokra nézve megtörtént. Az extensiv gazdasági területek, az erdő-, havasi legelőközösségek a jogtörténeti eredetre való tekintet nélkül ugyanazon éghajlati, talajviszonyok behatása alatt állanak és ha szomszédos urbéresi közösségre a korlátolás gazdasági jelentőségű érdekből ma is érvényben áll — e jogtörténeti külömbség épen nem indokolja ma a nem-urbéresi közösségre nézve a törvény eltérő rendelkezéseinek érvényben tartását. Különösen Máramaros megyében, a hol nagy kiterjedésű nemesi közbirto­kosságok vannak még arányositatlanul, előfordul az, hogy az elkülönítésre igényt tartó jogosultak illetményei a természetben oly kis területeknek felelnek meg, a melyeknek kihasitása nem egyszer valósággal fizikai lehetetlenség.*) Az arány­kulcsot képező régi belsőség maga is örökösödés, adásvétel, osztály utján több felé oszlik és az ekként megállapított hányadrészek egyéni tulajdonná való átalakítása gyakran az ítélet rendelkezéseitől eltérő módon eszközöltetik a bir­tokba adás folyamán. De az ily hányadrészekben megállapított tulajdon illető­ségek a jogosultak tulajdonában leggyakrabban meg sem maradnak, hanem az arányosítás folyama alatt potom áron — épen úgy mint a Királyhágón túli részben történt — a spekuláczió szabad zsákmányává válnak. Ilyképen alakulnak itt is át a közbirtokossági területek magánosok nagyterületű magánbirtokaivá, a földmives kisbirtokos osztály gazdasági érdekei ellenére. *) így P'- a máramarosszigeti kir. törvényszék 17.802/905. sz. alatt kelt ítélete szerint Felső- és Közép­Visóban elrendelt arányosítás során a felosztandó terület 8500 osztályozott hold. Ebből a megállapított kulcs arány-száma 509.379-ed rész. Az ítélet 393 sorszáma alatt felsorolt belsőség, mint aránykulcs tulajdonosai 300-dok szerint részesednek. Most már a 8.500 holdnak 82/509.379-ed része illeti meg 1/300-ad részekben a tulajdontársakat, mint egyéni magántulajdon. ' . 5*

Next

/
Oldalképek
Tartalom