Képviselőházi irományok, 1906. XXIII. kötet • 785-820. sz.

Irományszámok - 1906-809. Törvényjavaslat a budapesti helyi érdekű vasutak részvénytársaság gőzmozdonyú vasut vonalainak villamos üzemre való átalakitásának engedélyezése és a nevezett társaság vonalaira vonatkozó engedélyokiratnak és engedélyokirati függelékeknek egyesitése tágyában

174 809. száiji. Mihelyt az egyesilett vasutvonalakori az évi elegybevétel kilomélerenkint 28.000 koronát elér, köteles engedélyes társaság az egyesitett vasutvonalakon, a kereskedelemügyi magyar királyi minister rendeletére, minden kárpótlás nélkül vagy a második vágányt kiépíteni, vagy pedig ezen vonalakat elsőrangú főpályává átépíteni. Ezen kötelezettség teljesítése azonban engedélyes társaságtól csak az alább megállapított engedélytartam első 70 éve alatt követelhető. 17. §. Az engedélyes részvénytársaság köteles az engedélyezett vasutvonalak üzletéről a számadásokat az érvényben álló számlázási minta szerint vezetni, s a lezárt üzleti számlát a vagyonmérleg nyereség- és veszteségszámlával együtt, legkésőbb a számadási évet követő május hó végéig a kereskedelemügyi m. kir. ministerhez bemutatni. Köteles továbbá a vasutrészvénytársaság a forgalom és üzlet eredményeit részletesen kitűntető évi jelentést szerkeszteni s közhírré tenni s mindennemű a felügyeleti hatóságok által kivánt statisztikai adatot beszolgáltatni. . '• fi 18. §. A jelen engedélyokirat tárgyát képező vasutvonalak engedélyének tartama a fenti 3-ik §-ban idézett ideiglenes vasutengedélyezési szabály 9. §. b) pontja alatt kimondott oltalommal és az 1880. évi XXXI. t-czikk 2. §-a, illetve az 1888. évi IV. t.-czikk 2. §-ának b) és c) pontjai szerint az állam részére biztosított megváltási jog épségben tartásával a jelen engedélyokirat kelte napjától számítandó egymás után következő 90 évben állapittatik meg. Ezen 90 év leteltével a vasútvonalak és azok tartozékai ingyen éa tehermentesen mennek át a magyar állam tulajdonába és szabad haszonélvezetébe, illetve a vasutrészvénytársaság vagy jugutódjai a vasutvonalakat és tartozékaikat teljesen jókarban ingyen és tehermentesen tartoznak az államnak átadni. A vasutvonalak engedélyének és üzletének átruházása, valamint a vasutvonalak és tartozékainak függő adósságokkal vagy bárminemű kölcsönökkel való megterheltet ése tekintetében az 1888. évi IV. törvényczikk 2. §-ának a) pontjában, illetőleg ezen törvény 10. §-ában foglalt határozatok irányadók. Az 1880. évi XXXI. törvényczikk 2. §-ában és az 1888. évi IV. törvényczikk 2. §-ának b) és c) pontjaiban előirt megváltás esetében a megváltás módozatai tekintetében ugyancsak az idézett törvényczikkek határozatai irányadók. Az állami megváltási jog a jelen engedélyokirat tárgyát képező vasutvonalakra nézve egyszerre és együttesen érvényesíthető s ehhez képest az 1888. évi IV. törvényczikk 2. §-ának c) pontjában körülirt megváltási jog hatályba léptére megállapított 30 évi határidő ugyancsak a jelen engedélyokirat kelte napjától számítandó. A megváltási ár meghatározására a vasutvonalaknak a valóságos megváltást megelőző hét év alatt elért tiszta jövedelmei fognak felszámittatni, mely összegből a két legmostohább év tiszta jövedelmei levonatván, a fennmaradó öt év átlí gos tiszta jövedelme képezendi az engedély hátralevő egész tartamára fizetendő megváltási évjáradékot ugy azonban, hogy a fizetendő megvállási évjáradék a vasutvonalakba, a megváltás napjáig tényleg befektetett építési és üzletberendezési tőke 5°/o-nál kevesebb semmi esetre sem lehet.