Képviselőházi irományok, 1906. XXIII. kötet • 785-820. sz.

Irományszámok - 1906-809. Törvényjavaslat a budapesti helyi érdekű vasutak részvénytársaság gőzmozdonyú vasut vonalainak villamos üzemre való átalakitásának engedélyezése és a nevezett társaság vonalaira vonatkozó engedélyokiratnak és engedélyokirati függelékeknek egyesitése tágyában

809 szám. 175 Kiköttelik azonban, hogy megváltás esetén a tőkeösszeg kiszámításinál a czinkota—kerepesi vonalrészre vonatkozólag az ennek építésére és - üzletére 1899. évi július hó 31-én 50.526. szám alatt kelt rendelettel kiadott engedélyokirati függelék 9. § ában foglalt hatáiozmányok megfelelően érvényesitendők lesznek. Ugy a szállományi, mint a megváltási jog érvényesítése esetében átveszi a magyar állam saját tulajdonába, birtokába és haszonélvezetébe a vasutvonalak területét és földjét, a föld- és műmunkálatokat, a fel- és alépítményeket minden hozzátartozókkal, úgymint forgalmi eszközökkel, pályaudvarokkal, fel- és lerakodó helyekkel, a vasút igazgatóságához és üzletéhez tartozó épületekkel, továbbá minden felszerelvényekkel, ingó és ingatlanokkal egyetemben; ellenben az engedélyes részvénytársaság vagy jogutódjai megtartják az általuk folytatott üzlet alatt jövedelmi fölöslegeikből alkotott netáni tartalékalapot és a künnlevő cselekvő követeléseket, ipar- és bányavállalatokat s az ezekhez vezető iparvágányokat, valamint azokat az építkezéseket és ingatlanokat, a melyek nem az építési tőke terhére szereztettek meg és a melyek, a központi telekkönyvbe mint a vasút alkatrészei bevezetve nincsenek. Az engedélyes részvénytársaság szabad vagyonát képező ily ingatlanok megszerzésére külön engedély nem szükséges. 19. §. A jelen engedélyokirat hatálya alá tartozó helyi érdekű vasutvonalakra a fenti 3. §. első bekezdéséből kifolyólag biztosittalik: a) az 1880. évi XXXI. törvényczikk 5. §-ának a) és b) pontjai szerint bélyeg- és illetékmentesség a villamos üzemre való átalakítás befejezésétől számitolt 2 év leteltéig; b) az 1880. évi XXXI. törvényczikk 5. §-ának c) pontja szerinti adómentesség a jelen engedélyokirat kelte napjától számított 30 év tartamára és c) a szállítási adómentesség (1880. évi XXXI. törvényczikk 6. §.) a jelen engedélyokirat kelte napjától számított 10 év tartamára. 20. §. A kereskedelemügyi magyar királyi minister, az állami érdekek megóvása tekintetéből, jogosítva van magának, ugy a pálya építése, valamint áz üzlet megfelelő felszerelése és folytonos jókarbantartása felől minden részben meggyőződést szerezni és meghagyni, hogy a mutatkozó hiányok pótoltassanak. Különösen fentartatik a nevezett minister részére azon jog, hogy a forgalom növekedéséhez képest engedélyes részvénytársaságot a forgalmi eszközöknek időnkinti megfelelő szaporítására kötelezhesse. A kereskedelemügyi magyar királyi ministernek joga van továbbá a részéről kiküldött közeg által az ügyvitelt és a pályaigazgatást megvizsgálni és ellenőrizni. A kereskedelemügyi magyar királyi minister által kiküldött biztosnak jogában áll az igazgatóság és az ennek kebeléből netalán kirendelt külön bizottságok ülésében, valamint a közgyűlésekben részt venni, nemkülönben törvénytelen, a köz- vagy állami érdekekre netán hátrányos, az engedélyokirattal ellenkező intézkedéseket a minister további elhatározásáig felfüggeszteni. 21. §• A kereskedelemügyi magyar királyi ministert megilleti a jog, hogy az engedélyes részvénytársaságot a jelen egységes engedélyokirat és az annak kiegészítő részét