Képviselőházi irományok, 1906. XXIII. kötet • 785-820. sz.

Irományszámok - 1906-793. Törvényjavaslat a vízi beruházásokról

ÍÖ6 793. szám. B) A Közép-Duna. A Közép-Duna elnevezés alatt, az 1895. évi XLVIII. t.-cz. nyomán, a Dunának Dunaradványtól Ómoldováig terjedő részét kívánom megjelölni. A Közép-Dunának Dunaradványnál kezdődő és a komáromi hivatal kezelése alá tartozó első szakaszán az 1895. évi előterjesztésben tervezett munkálatok közül csupán a mocsi elzárás és párhuzammű épült ki 103.749 K 55 f. költséggel. Miután a viszonyok ezen szakaszon időközben nem változtak, az • 5,213.061 K 72 f. költséggel tervbe vett munkálatokat a kivitelre került fentebb emiilett munka költségének levonása után 5,109.312 K 17 f. költséggel ismét fel kell venni az előirányzatba, mert ezen szakaszon, a mint az 1895. évi előterjesztésben is említve volt, a hajózás már közepes vízállásnál is akadályokkal küzd, különösen a Süttő, Táth községek előtti sekélyeken és Esztergom város alatt Helemba szigetnél. Kis vízállásnál a sekélyek nehézséget okoznak Szobnál. Veszélyes jégdugulások, bár az utolsó években ettől meg voltunk kiméivé, keletkezni szoktak Süttőnél, a Helemba sziget előtt és Visegrád alatt, a hol a Duna két ágra, u. m. a váczi és szentendrei ágra oszolva folyik. Ezért az 1895. évben tervbe vett összes szabályozási munkákat újból előirányzatba kellett venni, sőt az emiitett előterjesztésben fel nem vett zebegényi Duuaszakasz rendezésére a balparton egy párhuzammű és egy keresztgát költségére 420.000 K-t kellelt előirányozni, mert ezen szakasz rendezése az időközi kedvezőilen mederfejlődés folytán hasonlóan szükségessé vált, nevezetesen kis víznél e helyült elsőrendű hajózási akadály képződött, úgy hogy magát a községet sem lehet megközelíteni, pedig itt több értékes kincstári kőbánya is van. A budapesti folyammérnöki hivatal szakaszán, Verőczétől—Budapestig az 1895. évi előterjesztésben felveit munkák közül semmi sem végeztetett el. A váczi Duna változatlanul túlszéles, miért is általában vízmélysége csekély. Elsőrendű hajózási akadályok vannak Nagymarosnál, Vácznál, Gödnél és a Szentendreszigeti saroknál. E szakaszon tehát a viszonyok kedvezőbbé nem alakultak, sőt egyes helyeken — a milyen pl. a Vácz körüli szakasz, — határozottan roszszabbra fordultak, miért is az 1895. évi előterjesztésben tervbe vett és 2,752.390 K 60 f költséggel előirányzott szabályozási művek létesítésére e szakaszon okvetlenül szükség van, ugy hogy a dunaradvány—budapesti 92 km. hosszú vonalon létesítendő szabályozási művekre 8,281.702 korona 77 fillért kell újból az előirányzatba felvenni. A Dunának szentendrei ágában eddig semminemű munka sem történt; rendezése érdekében csakis a vizrajzi osztály végzett bizonyos irányú tanulmányokat ismételt vizsebesség-mérésekkel, annak az aránynak kipuhatolása végett, a melyben a Duna vízmennyisége a különböző vízállásoknál a váczi Nagy-Duna és a szentendrei Kis-Duna közt megoszlik, a mely megoszlás aránya alapul kell hogy szolgáljon a torkolat biztosításánál és jégdugulások elhárítására tervbe vett szabályozási munkák helyének, illetőleg a normál szélességek végleges megállapításánál. A szabályozási tervben a kitorkolásnál előzetesen elfogadott szélesség alapul vételével a szentendrei ágban egy határolt, állandó meder létesítése erre ez irányuló terv és költségvetés szerint 2,750.000 K-ba kerülne. Tekintve azonban ily irányú munkának a szentendrei Dunaágtól távolabb fekvő czélját, elegendőnek látszik a 30-3 km. hosszú szentendrei ágon a legközelebbi feladatok sörrendjében igényelt munkákra 750.000 K-t előirányozni, hogy a felső torkolat rendezésével oly helyi bajok elhárítására szükséges munkák létesíthetők legyenek, a melyeket vagy a hajózás, vagy valamely más érdek kielégítése megkövetel.