Képviselőházi irományok, 1906. XXIII. kötet • 785-820. sz.

Irományszámok - 1906-793. Törvényjavaslat a vízi beruházásokról

793. szám. 107 A budapesti 14 km. hosszú szakaszon az újpesti kikötő kiegészítő munkáin kivül még következő munkálatok létesítése válik szükségessé: Újpest és a Margit-hid feletti újonnan épült Margit-rakpart közti párhuzammá + 56 méterre felemelendő, illetőleg felmagasítandó 355.000 K-ra előirányozható költséggel Ezzel kapcsolatban lesz végezhető a Margitsziget hosszában a Duna budai ágában, a medernek már az 1895. évi előterjesztésben tervbe vett kotrása, lőként Óbuda felé, mert ott kisebb vízállásnál csak í -5 m. vízmélység áll a hajózás rendelkezésére. A Margit-sziget körüli párhuzamművekre 330.000 K költség lett felvéve. A lágymányosi téli kikötő végleges kiépítésére 537.322 K költségre lesz még szükség. A budapesti szakaszon tehát 1,222.322 K költséggel vannak előirányozva a még szükséges munkálatok. A csépel—ráczalmási folyamszakaszon, azaz a promontori Dunaágban kisebb fentartási munkálatokon kivül nagyobb munkákra nincs szükség. A ráczalmás— madocsai szakaszon, a melyen a szabályozás most van befejezés alatt, sem lesz az első időben felmerülő fokozottabb fentartáson kivül nagyobb munkákra sz !kség, de mellőzhetetlen lesz, hogy a jégjárási és vizlefolyási viszonyok teljes rendezése czéljából a + 20 méterre kiépített szabályozási művek + 3 méterre felma gasittassanak. A madocsa—paks—uszódi Dunaszakasz folytatólagos rendezése a Paks körüli szabályozási művek létesítésével folyamatban van. A szabályozás befejezésére Paks íelett szükséges partvédőmű és párhuzammű kiépítése 850.000 K-t igényel. A ráczalmás—paksi szakaszon még hátralevő kiegészítő munkák tehát 850.000 K-val vannak előirányozva. A paks—baja—szekcsői 85 km. hosszú szakaszon a múltban csak egyes rövidebb szakaszokra kiterjedő szabályozások létesíttettek, a nélkül, hogy azoknak teljes hatása a művek folytatólagos kiépítésének hiánya folytán eléretett volna, így tehát csak egyes helyi bajok orvosoltattak, illetőleg a legrosszabb folyószakaszok javíttattak. E szakaszon az állam és a társulatok által végzett munkák nem voltak elegendők arra, hogy a közbenesö szakaszokon oly elfajulások keletkezését megakadályozzák, a melyek még a hajózásnak akadályát is képezik. Ilyen első helyen a bogyiszlói átvágás alatti u. n. gemenczi Dunaszakasz, a mely nemcsak hajózási akadályt, de évenként megismétlődő jégtorlódásoknak a fészkét is képezi; ilyen a Fájsz feletti szakasz, a melyen ujabban a hajózást feszélyező zátonyosodások képződtek. Egy szóval ezen szakaszon a párhuzammüvekkel, illetőleg partvédőművekkel a normális szélességben nem biztositolt mederrészek nem kedvező fejlődése idézte elő azt a helyzetet, a mely ma fennáll s a mely annál is inkább érezteti ugy a jéglevonulás, mint a hajózás szempontjából káro3 hatását, mert a felette Budapestig létesített egységes mederrészen levonuló jég ezen szakaszon talál még ma is, — bár a múlttal szemben kevésbbé kiterjedt mértékben — fennakadást. Ezen folyórészen a gemenczi szakasz rendezése és a fajszi szakaszon némi kiegészítés folyamatban van, azonban még szükség van az úszód— bátyai szakasz szabályozásánál 3,117.442 K 86 f-re és a fajszi szakasz szabályozásának kiegészítésénél 381.023 koronára. A bogyiszlói átvágás túlfejlődésben van, a hajóút benne kanyargóssá vált és a zátonyok képződése folytán az átvágás határozott elfajulásnak indult. Az átvágás továbbfejlődésének megakadályozása és a hajóút állandósítása czéljából szükséges munkálatokra 1,237.000 K irányoztatott elő. A bogyiszlói átvágás alsó és a csanádi átvágás fölső torka közti u. n. lé"